Jön a nemzeti judo az iskolákba

Ezer iskolában szeretnék tanítani a judo alapjait, az akció neve a Tompítás művészete.

  • Unyatyinszki György
MTI / Czeglédi Zsolt

Az alternatív kerettanterv részeként a tervek szerint három év múlva már ezer iskolában oktathatják a cselgáncs alapjait, indul a Tompítás művészete program - derült ki Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) sajtótájékoztatóján. Tóth szerint már az eddigi utánpótlás programok révén is 312 iskolában van jelen a cselgáncs, és a korábbi 2500 fős igazolt létszámmal ellentétben az idén januárban már 13 000 fővel büszkélkedhettek.

"A diáksport szövetséggel kötött együttműködésünknek köszönhetően a tervek szerint két és fél év alatt ezer testnevelő tanárt fogunk kiképezni, akik az iskolákban tudják majd oktatni a judo alapjait, a program a Tompítás művészete nevet kapta" - fogalmazott Tóth az MTI szerint. Hogy ne legyen félreérthető az elnevezés: a tompítás az a cselgáncs alapját képezi, a gyerekek megtanulhatják az esés erejét tompítani.

 Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy néhány alapsportágnak lehetősége van célzottan bekerülni a mindennapos testnevelés keretében az alternatív kerettantervbe, a labdarúgó- és a kézilabda-szövetség mellett a cselgáncsozók az újabb partnerek, akikkel ilyen jellegű megállapodást köthettek. Az alternatív kerettanterv keretében heti két testnevelés órát lehet kifejezetten sportági tartalommal megtölteni.

A Tompítások művészete nevű judoprogram az alsó évfolyamokban jelenhet meg, hattól tízéves korig tudja a harminc órás akkreditált képzés keretében felkészített tanár vagy tanító oktatni. A program finanszírozását az MDSZ és az MJSZ közösen vállalja, és kaptak forrást az Európai Uniótól is. A tervek szerint ősszel már elindul a program, ám igazán csak a következő tanévre pörög fel.

Érdekesség, hogy a bejelentést néhány nappal azt követően tették, hogy a Honvédelmi Minisztérium előterjesztése nyomán született egy törvényjavaslat a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a Kadét Szövetség létrehozására. A honvédelem iránt elkötelezett diákok toborzására születő szövetség a javaslat szerint a judo oktatását is preferálja - Simicskó István miniszter kedvenc sportjáról van.

Valamit kezdeni akar a Honvédség a gyerekekkel

Simicskó István honvédelmi miniszter irányításával zajlik a Honvédelmi Sportszövetség megalakítása, mely egyfajta nemzetőrségként is funkcionálhat. A gyerekeknek is lenne szerepe benne. Október 6-án került fel a kormány oldalára a Honvédelmi Sportszöveteségről szóló törvénytervezet - hívta fel a figyelmet a honvédelmi területen jól értesült gyomberbela.blog.hu .

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.