Mától állami feladat a tankönyvellátás

A január 1-jén hatályba lépő változásokkal jogi értelemben megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és...

  • MTI
MTI / Czeglédi Zsolt

A január 1-jén hatályba lépő változásokkal jogi értelemben megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép. A tankönyvek fejlesztéséért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és eljuttatásuk az iskolákba a már működő könyvtárellátó feladata lesz. Az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.

A köznevelésben használható tankönyvekről jegyzéket kell vezetni, az iskolák pedig fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként az abban szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött.<

A szabályozás meghatározza a tankönyvvé és a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás lépéseit és az abban közreműködőket. Tankönyvként az a nyomtatott vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak, nyilvános pályázati eljárásban az oktatásért felelős miniszter kiválasztott vagy a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki. A miniszter nyilvános pályázaton bevonhatja a tankönyvellátásba a kiadókat.

A változtatást azzal indokolták, hogy az eddigi tankönyvpiaci rendben a gazdálkodó szervezetek minél nagyobb profitra törekedve minél nagyobb példányszámot igyekeztek az iskolákba szállítani. Az új szabályrendszer azonban a kiadók versengése helyett garanciát teremt arra, hogy az állam saját tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztéssel biztosítsa a tankönyveket az iskoláknak, de nem zárja ki, hogy ahol indokolt, fenntartsák a nem állami tulajdonú kiadók bevonását a tankönyvek fejlesztésébe. A tankönyvellátással kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.