Itt a bejelentés: ennyivel nőnek szeptembertől a tanári fizetések

Szeptembertől 3,4 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek, ami havonta 3-15 ezer forint közötti összeget jelent az érintetteknek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára.

  • eduline/mti

 

Czunyiné Bertalan Judit sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány 2013-ban indította el a rendszerváltás utáni legnagyobb béremelési programot, amely 2017-ig tart, és öt év alatt átlagosan mintegy 50 százalékos emelést jelent.

Korábban írtunk arról, hogy mivel elszakították a minimálbértől a vetítési alapot, így az elmúlt időszakban kisebb mértékben nőttek a bérek, mint amikor még a minimálbérből számolták ki. A minimálbér idén 5,7 százalékkal, 105 ezerről 111 ezer forintra nőtt.

Tavaly is átlagosan 3,4 százalékos béremelést kaptak a tanárok. Azt a költségvetésből eddig is lehetett tudni, hogy legalább ekkora emelést terveznek, ami mostanra biztossá vált.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a felsőoktatásban is elindult a már korábban bejelentett béremelés. Így január elsejével az oktatói-kutatói kör bére első lépésként 15 százalékkal nőtt, amit 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékos emelés követ majd.

Az ELTE oktatóinak tiltakozó levelét a felsőoktatási bérekkel kapcsolatban itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.