Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Szegény gyerekek számára iskolákat létesítene a pakisztáni kormány, hogy így tisztelegjen az előtt a kislány előtt...

Szegény gyerekek számára iskolákat létesítene a pakisztáni kormány, hogy így tisztelegjen az előtt a kislány előtt, akit a nők oktatáshoz való jogáért folytatott küzdelme miatt kis híján megöltek a tálibok október elején.
A 15 éves Malala Juszufzai nevét viselő iskolákat, a "Malala iskolákat" az ország 16 olyan régiójában hoznák létre, amelyek konfliktus vagy természeti csapások miatt kerültek nehéz helyzetbe. A terv az, hogy iskolákat építsenek az alapoktatásban sem részesülő szegény gyermekek számára - közölte a humánerő fejlesztésével foglalkozó állami bizottság vezetője hétfőn.
A két osztályteremből, verandából és mellékhelyiségből álló épületek felépítése egyenként 800 ezer rúpiába (6500 euróba) kerül, s az iskolák helyét már ki is jelölték. Az egyetlen problémát az okozza, hogy nincs meg a terv végrehajtásához szükséges anyagi fedezet, ezért a bizottság hamarosan adománygyűjtő kampányt hirdet.
Pakisztánban több mint ötmillió gyermek nem jár iskolába, közülük mintegy hárommillió a kislányok száma. A kormány a bruttó hazai termék kevesebb mint 2,5 százalékát költi oktatási célokra, ami az egyik legalacsonyabb arányszám a világ országait tekintve.
A pakisztáni hatóságok a múlt hét végén jelentették be, hogy hárommillió, társadalmilag kedvezőtlen helyzetű gyermek családját kisebb pénzösszegben fogják részesíteni, cserében viszont a gyerekeknek iskolába kell járniuk.
Malala Juszufzai neve 2009 óta közismert. A pakisztáni kislány a blogján - amely a BBC brit közszolgálati televízió honlapján is megjelent - kampányt indított a lányok oktatásáért, és a tálibok gaztetteit is leírta. A tálibok bosszúból meg akarták ölni, rálőttek, de Malala túlélte a gyilkossági kísérletet, s jelenleg egy angliai kórházban kezelik.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.