Informatikát és vállalkozói ismereteket kellene tanítani az iskolákban

Az informatika, a vállalkozói ismeretek és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek iskolai oktatásának...

  • MTI
Informatikát, vállalkozói ismereteket kellene tanítani az iskolákban
MTI Fotó: Vajda János

Az informatika, a vállalkozói ismeretek és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek iskolai oktatásának bővítését, javítását szorgalmazta az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozott jelentésében.

A dokumentum szerint az európai országok többségében nem helyeznek kellő hangsúlyt az átfogóbb készségekre. A probléma gyökere az ilyen készségek nehéz mérhetősége. Mindössze tizenegy uniós tagállam - Belgium (azon belül a flamand közösség), Bulgária, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Finnország - rendelkezik olyan szabványosított eljárásokkal, melyek révén a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek mérhetők.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kedden teszi közzé "Gondoljuk újra az oktatást" című szakpolitikai kezdeményezését, amelyben konkrét javaslatok lesznek.

Az említett átfogó készségeket rendszerint más tantárgyak részeként oktatják. A nemzeti tantervekben a legtöbb esetben szerepelnek ugyan az informatikai, a vállalkozási és a polgári szerepvállaláshoz szükséges ismeretek, ám a helyzet korántsem kiegyensúlyozott. Az uniós tanulmány szerzői szóvá tették azt is, hogy meglepően kevés iskolában fejlesztik a digitális kompetenciákat a természettudományok, a matematika, illetve a nyelvek oktatása során.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.