Az informatika, a vállalkozói ismeretek és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek iskolai oktatásának...
Az informatika, a vállalkozói ismeretek és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek iskolai oktatásának bővítését, javítását szorgalmazta az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozott jelentésében.
A dokumentum szerint az európai országok többségében nem helyeznek kellő hangsúlyt az átfogóbb készségekre. A probléma gyökere az ilyen készségek nehéz mérhetősége. Mindössze tizenegy uniós tagállam - Belgium (azon belül a flamand közösség), Bulgária, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Finnország - rendelkezik olyan szabványosított eljárásokkal, melyek révén a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek mérhetők.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kedden teszi közzé "Gondoljuk újra az oktatást" című szakpolitikai kezdeményezését, amelyben konkrét javaslatok lesznek.
Az említett átfogó készségeket rendszerint más tantárgyak részeként oktatják. A nemzeti tantervekben a legtöbb esetben szerepelnek ugyan az informatikai, a vállalkozási és a polgári szerepvállaláshoz szükséges ismeretek, ám a helyzet korántsem kiegyensúlyozott. Az uniós tanulmány szerzői szóvá tették azt is, hogy meglepően kevés iskolában fejlesztik a digitális kompetenciákat a természettudományok, a matematika, illetve a nyelvek oktatása során.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
