Az informatika, a vállalkozói ismeretek és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek iskolai oktatásának...
Az informatika, a vállalkozói ismeretek és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek iskolai oktatásának bővítését, javítását szorgalmazta az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozott jelentésében.
A dokumentum szerint az európai országok többségében nem helyeznek kellő hangsúlyt az átfogóbb készségekre. A probléma gyökere az ilyen készségek nehéz mérhetősége. Mindössze tizenegy uniós tagállam - Belgium (azon belül a flamand közösség), Bulgária, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Finnország - rendelkezik olyan szabványosított eljárásokkal, melyek révén a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek mérhetők.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kedden teszi közzé "Gondoljuk újra az oktatást" című szakpolitikai kezdeményezését, amelyben konkrét javaslatok lesznek.
Az említett átfogó készségeket rendszerint más tantárgyak részeként oktatják. A nemzeti tantervekben a legtöbb esetben szerepelnek ugyan az informatikai, a vállalkozási és a polgári szerepvállaláshoz szükséges ismeretek, ám a helyzet korántsem kiegyensúlyozott. Az uniós tanulmány szerzői szóvá tették azt is, hogy meglepően kevés iskolában fejlesztik a digitális kompetenciákat a természettudományok, a matematika, illetve a nyelvek oktatása során.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
