Az informatika, a vállalkozói ismeretek és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek iskolai oktatásának...
Az informatika, a vállalkozói ismeretek és a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek iskolai oktatásának bővítését, javítását szorgalmazta az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozott jelentésében.
A dokumentum szerint az európai országok többségében nem helyeznek kellő hangsúlyt az átfogóbb készségekre. A probléma gyökere az ilyen készségek nehéz mérhetősége. Mindössze tizenegy uniós tagállam - Belgium (azon belül a flamand közösség), Bulgária, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Finnország - rendelkezik olyan szabványosított eljárásokkal, melyek révén a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek mérhetők.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kedden teszi közzé "Gondoljuk újra az oktatást" című szakpolitikai kezdeményezését, amelyben konkrét javaslatok lesznek.
Az említett átfogó készségeket rendszerint más tantárgyak részeként oktatják. A nemzeti tantervekben a legtöbb esetben szerepelnek ugyan az informatikai, a vállalkozási és a polgári szerepvállaláshoz szükséges ismeretek, ám a helyzet korántsem kiegyensúlyozott. Az uniós tanulmány szerzői szóvá tették azt is, hogy meglepően kevés iskolában fejlesztik a digitális kompetenciákat a természettudományok, a matematika, illetve a nyelvek oktatása során.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
