Szigorú vizsgákon kell átmenniük a kezdő tanároknak: szaktárgyi és pedagógiai ismereteikről is számot kell adniuk azoknak a "gyakornokoknak", akik a második ledolgozott év végén minősítő vizsgát tesznek. Mi kell a pedagógus I fokozat megszerzéséhez?
A gyakornoki fokozatba sorolt pedagógusoknak - vagyis azoknak, akiknek két évnél kevesebb szakmai tapasztalatuk van - a második év végén több elemből álló minősítő vizsgát kell tenniük.
Ellenőrzik a pedagóguskompetenciák meglétét, így többek közt a tantárgyi és tantervi tudást, a szakmai felelősségvállalást, valamint a módszertani felkészültséget. A minősítő bizottság emellett több tanórát végignéz, majd értékeli a „gyakornok” portfólióját is, amelynek egyebek mellett a szakmai önéletrajzot, legalább tíz tanóra kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, a szakmai életút értékelését, illetve a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatását is tartalmaznia kell. A portfóliót meg is kell majd védeni a bizottság előtt, de figyelembe veszik az „intézményi önértékelés” megállapításait, valamint a tanfelügyelő tapasztaltait is.
| Mikor kell jelentkezni a minősítési vizsgára? |
| Azok a gyakornokok, akiket 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között vettek fel valamelyik közoktatási intézménybe, nem választhatnak: kötelező jelentkezniük a 2015-ös minősítő eljárásra, a kétéves gyakornoki idő végén vizsgázniuk kell. Ha ezen a vizsgán átmennek, 2016. január 1-től a pedagógus I fokozatba lépnek, és ennek megfelelően kapnak fizetést is. Ki kaphat 2016-tól magasabb fizetést? Itt találjátok részletes összefoglalónkat. |
Mivel a pályakezdők csak akkor léphetnek tovább a „pedagógus I” kategóriába, ha a vizsgán legalább hatvan százalékos eredményt érnek el, a két év gyakornokoskodás idejére mentorokat is kapnak, akik legalább félévente értékelik a teljesítményüket. Ha így sem sikerül a vizsga, a pályakezdő pedagógusokra további két év gyakornokoskodás vár.
A pedagógus-életpályamodellről szóló cikkeinket itt találjátok, a tanári minősítésről pedig itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
