Kemény vizsga vár a pályakezdő tanárokra - itt vannak a részletek

Szigorú vizsgákon kell átmenniük a kezdő tanároknak: szaktárgyi és pedagógiai ismereteikről is számot kell adniuk azoknak a "gyakornokoknak", akik a második ledolgozott év végén minősítő vizsgát tesznek. Mi kell a pedagógus I fokozat megszerzéséhez?

  • Eduline
Túry Gergely

A gyakornoki fokozatba sorolt pedagógusoknak - vagyis azoknak, akiknek két évnél kevesebb szakmai tapasztalatuk van - a második év végén több elemből álló minősítő vizsgát kell tenniük.

Ellenőrzik a pedagóguskompetenciák meglétét, így többek közt a tantárgyi és tantervi tudást, a szakmai felelősségvállalást, valamint a módszertani felkészültséget. A minősítő bizottság emellett több tanórát végignéz, majd értékeli a „gyakornok” portfólióját is, amelynek egyebek mellett a szakmai önéletrajzot, legalább tíz tanóra kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, a szakmai életút értékelését, illetve a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatását is tartalmaznia kell. A portfóliót meg is kell majd védeni a bizottság előtt, de figyelembe veszik az „intézményi önértékelés” megállapításait, valamint a tanfelügyelő tapasztaltait is.

 
Mikor kell jelentkezni a minősítési vizsgára?
Azok a gyakornokok, akiket 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között vettek fel valamelyik közoktatási intézménybe, nem választhatnak: kötelező jelentkezniük a 2015-ös minősítő eljárásra, a kétéves gyakornoki idő végén vizsgázniuk kell. Ha ezen a vizsgán átmennek, 2016. január 1-től a pedagógus I fokozatba lépnek, és ennek megfelelően kapnak fizetést is. Ki kaphat 2016-tól magasabb fizetést? Itt találjátok részletes összefoglalónkat.

Mivel a pályakezdők csak akkor léphetnek tovább a „pedagógus I” kategóriába, ha a vizsgán legalább hatvan százalékos eredményt érnek el, a két év gyakornokoskodás idejére mentorokat is kapnak, akik legalább félévente értékelik a teljesítményüket. Ha így sem sikerül a vizsga, a pályakezdő pedagógusokra további két év gyakornokoskodás vár.

A pedagógus-életpályamodellről szóló cikkeinket itt találjátok, a tanári minősítésről pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.