Kemény vizsga vár a pályakezdő tanárokra - itt vannak a részletek

Szigorú vizsgákon kell átmenniük a kezdő tanároknak: szaktárgyi és pedagógiai ismereteikről is számot kell adniuk azoknak a "gyakornokoknak", akik a második ledolgozott év végén minősítő vizsgát tesznek. Mi kell a pedagógus I fokozat megszerzéséhez?

  • Eduline
Túry Gergely

A gyakornoki fokozatba sorolt pedagógusoknak - vagyis azoknak, akiknek két évnél kevesebb szakmai tapasztalatuk van - a második év végén több elemből álló minősítő vizsgát kell tenniük.

Ellenőrzik a pedagóguskompetenciák meglétét, így többek közt a tantárgyi és tantervi tudást, a szakmai felelősségvállalást, valamint a módszertani felkészültséget. A minősítő bizottság emellett több tanórát végignéz, majd értékeli a „gyakornok” portfólióját is, amelynek egyebek mellett a szakmai önéletrajzot, legalább tíz tanóra kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, a szakmai életút értékelését, illetve a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatását is tartalmaznia kell. A portfóliót meg is kell majd védeni a bizottság előtt, de figyelembe veszik az „intézményi önértékelés” megállapításait, valamint a tanfelügyelő tapasztaltait is.

 
Mikor kell jelentkezni a minősítési vizsgára?
Azok a gyakornokok, akiket 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között vettek fel valamelyik közoktatási intézménybe, nem választhatnak: kötelező jelentkezniük a 2015-ös minősítő eljárásra, a kétéves gyakornoki idő végén vizsgázniuk kell. Ha ezen a vizsgán átmennek, 2016. január 1-től a pedagógus I fokozatba lépnek, és ennek megfelelően kapnak fizetést is. Ki kaphat 2016-tól magasabb fizetést? Itt találjátok részletes összefoglalónkat.

Mivel a pályakezdők csak akkor léphetnek tovább a „pedagógus I” kategóriába, ha a vizsgán legalább hatvan százalékos eredményt érnek el, a két év gyakornokoskodás idejére mentorokat is kapnak, akik legalább félévente értékelik a teljesítményüket. Ha így sem sikerül a vizsga, a pályakezdő pedagógusokra további két év gyakornokoskodás vár.

A pedagógus-életpályamodellről szóló cikkeinket itt találjátok, a tanári minősítésről pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.