Kemény vizsga vár a pályakezdő tanárokra: ilyen portfóliót kell készíteni

November 30-ig a kezdő pedagógusoknak is el kell készíteniük portfóliójukat - milyen dokumentumokat kell összeállítani? Milyen lesz a védés? Utánajártunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Azoknak a pályakezdő tanároknak, tanítóknak és óvodapedagógusoknak, akik 2013. szeptember 1-je és 2014. január 1-je között kezdtek dolgozni, 2015-ben kötelező minősítővizsgán kell részt venniük. Akkor léphetnek a pedagógus I kategóriába, ha minden vizsgarészben legalább 60 százalékos eredményt érnek el. A vizsgát a két év gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy - ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le - a tanítási év utolsó hónapjában tartják. Mennyit keresnek szeptembertől a pályakezdő tanárok? Itt nézhetitek meg, a többi pedagógus bérét pedig itt találjátok.

A tanárnak egy 15 perces prezentációval kell megvédenie a korábban feltöltött portfóliót, a bizottsággal megbeszélik az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, a tanfelügyelet, illetve a pedagógus által tartott két foglalkozáson tapasztaltakat. A részleteket itt olvashatjátok.

A portfóliót november 30-ig kell feltölteni az erre szolgáló online felületre, és a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

Szakmai önéletrajz és az intézményi környezet bemutatása

Ezeket az értékelésnél nem veszik figyelembe, de fontos információkat tartalmaznak. Az iskola bemutatásának tartalmaznia kell az intézmény nevét, címét, típusát, a tanuló- és pedagóguslétszámot; az intézmény sajátos arculatát, esetleges specialitásait; a tanulóközösség összetételét, ha ez szükséges a nevelő-oktató munkát bemutató dokumentumok megértéséhez. 

A bemutatásnak tartalmaznia kell nevelőtestület profilját és a nevelőtestületen belüli együttműködés jellemzőit; a tárgy tanításához/a pedagógus tevékenységéhez szükséges infrastruktúra értékelését; az óraszámokat; a tanórákon kívüli, a pedagógus tevékenységével összefüggő foglalkozásokat, programokat, amelyekbe aktívan bekapcsolódik; illetve azoknak az intézményen belüli/külső szakmai együttműködés formáit, amelyekben a tanár részt vesz.

A nevelő-oktató munka dokumentumai

Kötelező csatolni a portfólióhoz legalább egy, legfeljebb két tematikus tervet, amely egy tanulási-tanítási egység vagy téma menetét mutatja be, ehhez kapcsolódóan hat óra vagy foglalkozás részletes ütemtervét. Csatolni kell egy vagy két csoportprofilt is, amely a dokumentált órákon részt vevő csoportot mutatja be, illetve hospitálási naplót és esetleírásokat, amelyek egy-egy pedagógiai probléma megoldását dokumentálják.

Oktatási Hivatal

Ezek mellett még fel kell tölteni 4-6 szabadon választható dokumentumot, ez lehet például projektterv, saját fejlesztésű tananyag, közösségi programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel dokumentálása, felzárkóztató vagy tehetséggondozó féléves ütemterv, intézményi pályázatokban, innovációban való részvétel dokumentálása.

A nevelő-oktató munka dokumentumaihoz reflexiót is csatolni kell, amely utal a megvalósítás folyamatára, eredményeire, nehézségeire, a tervektől való eltérés indoklására.

A szakmai életút értékelése

Ennek összefüggő írásműnek kell lennie. A pedagogusportfolio.blog.hu szerint érdemes kitérni a szakmai elkötelezettségre, a belső motivációra. Az életút tartalmazza azokat a helyzeteket, amelyben a pedagógus problémamegoldó képességére volt szükség. Érdemes kitérni arra is, milyen szempontok alapján tudja a tanár a saját munkáját értékelni, illetve fejleszteni. Lehet hivatkozni a mentortól kapott visszajelzésekre is.

Az értékelésben szerepeljenek a további szakmai tervek, illetve az is, hogyan szeretné a tanár naprakészen tartani a tudását és fejleszteni a módszertani eszköztárát. További segítséget az Oktatási Hivatal honlapján található "Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez" című dokumentum második, javított változatában találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.