Kemény vizsga vár a pályakezdő tanárokra: ilyen portfóliót kell készíteni

November 30-ig a kezdő pedagógusoknak is el kell készíteniük portfóliójukat - milyen dokumentumokat kell összeállítani? Milyen lesz a védés? Utánajártunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Azoknak a pályakezdő tanároknak, tanítóknak és óvodapedagógusoknak, akik 2013. szeptember 1-je és 2014. január 1-je között kezdtek dolgozni, 2015-ben kötelező minősítővizsgán kell részt venniük. Akkor léphetnek a pedagógus I kategóriába, ha minden vizsgarészben legalább 60 százalékos eredményt érnek el. A vizsgát a két év gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy - ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le - a tanítási év utolsó hónapjában tartják. Mennyit keresnek szeptembertől a pályakezdő tanárok? Itt nézhetitek meg, a többi pedagógus bérét pedig itt találjátok.

A tanárnak egy 15 perces prezentációval kell megvédenie a korábban feltöltött portfóliót, a bizottsággal megbeszélik az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, a tanfelügyelet, illetve a pedagógus által tartott két foglalkozáson tapasztaltakat. A részleteket itt olvashatjátok.

A portfóliót november 30-ig kell feltölteni az erre szolgáló online felületre, és a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

Szakmai önéletrajz és az intézményi környezet bemutatása

Ezeket az értékelésnél nem veszik figyelembe, de fontos információkat tartalmaznak. Az iskola bemutatásának tartalmaznia kell az intézmény nevét, címét, típusát, a tanuló- és pedagóguslétszámot; az intézmény sajátos arculatát, esetleges specialitásait; a tanulóközösség összetételét, ha ez szükséges a nevelő-oktató munkát bemutató dokumentumok megértéséhez. 

A bemutatásnak tartalmaznia kell nevelőtestület profilját és a nevelőtestületen belüli együttműködés jellemzőit; a tárgy tanításához/a pedagógus tevékenységéhez szükséges infrastruktúra értékelését; az óraszámokat; a tanórákon kívüli, a pedagógus tevékenységével összefüggő foglalkozásokat, programokat, amelyekbe aktívan bekapcsolódik; illetve azoknak az intézményen belüli/külső szakmai együttműködés formáit, amelyekben a tanár részt vesz.

A nevelő-oktató munka dokumentumai

Kötelező csatolni a portfólióhoz legalább egy, legfeljebb két tematikus tervet, amely egy tanulási-tanítási egység vagy téma menetét mutatja be, ehhez kapcsolódóan hat óra vagy foglalkozás részletes ütemtervét. Csatolni kell egy vagy két csoportprofilt is, amely a dokumentált órákon részt vevő csoportot mutatja be, illetve hospitálási naplót és esetleírásokat, amelyek egy-egy pedagógiai probléma megoldását dokumentálják.

Oktatási Hivatal

Ezek mellett még fel kell tölteni 4-6 szabadon választható dokumentumot, ez lehet például projektterv, saját fejlesztésű tananyag, közösségi programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel dokumentálása, felzárkóztató vagy tehetséggondozó féléves ütemterv, intézményi pályázatokban, innovációban való részvétel dokumentálása.

A nevelő-oktató munka dokumentumaihoz reflexiót is csatolni kell, amely utal a megvalósítás folyamatára, eredményeire, nehézségeire, a tervektől való eltérés indoklására.

A szakmai életút értékelése

Ennek összefüggő írásműnek kell lennie. A pedagogusportfolio.blog.hu szerint érdemes kitérni a szakmai elkötelezettségre, a belső motivációra. Az életút tartalmazza azokat a helyzeteket, amelyben a pedagógus problémamegoldó képességére volt szükség. Érdemes kitérni arra is, milyen szempontok alapján tudja a tanár a saját munkáját értékelni, illetve fejleszteni. Lehet hivatkozni a mentortól kapott visszajelzésekre is.

Az értékelésben szerepeljenek a további szakmai tervek, illetve az is, hogyan szeretné a tanár naprakészen tartani a tudását és fejleszteni a módszertani eszköztárát. További segítséget az Oktatási Hivatal honlapján található "Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez" című dokumentum második, javított változatában találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu