Így változtathatnak a köznevelési törvényen

Szülői kérésre nem lehetne évfolyamismétlést engedélyezni a diákoknak az első osztálynál magasabb évfolyamokon, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások átkerülnek az Oktatási Hivatalhoz és változhat a közösségi szolgálat igazolása - többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény módosítására kedden benyújtott kormányzati javaslat.

  • MTI
Stiller Ákos

Az Országgyűlés honlapján közzétett 25 oldalas javaslat rögzíteni indítványozzza - a tanítási év zavartalan lebonyolítása érdekében -, hogy a köznevelési intézmény vezetőinek megbízása a tanítási év végét követően, nyáron járjon le. Kormányrendeleti szabályozás alapján ez így működik már évtizedek óta. 

A települési önkormányzatok működtetési kötelezettségét egyértelműsíti és egyben szűkíti a javaslat azon pontja, amely szerint az új taneszközök beszerzéséről már nem kell gondoskodnia a működtető önkormányzatnak. Ez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata lesz a jövőben. A tárca szerint a felelősségi és hatáskörök így jobban elválnak egymástól, egyben megtakarítást eredményez a működtető önkormányzatoknál.

A módosítás részeként az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az Oktatási Hivatalhoz telepítik, és rendezik azt a kérdést is, hogy az egyházi és magánintézmények a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat milyen módon vehetik igénybe térítésmentesen. A megoldással a szakszerűség, költséghatékonyság és közszolgálati jelleg így egyaránt biztosíthatóvá válik - olvasható a javaslatban. 

A javasolt új szabályozás szerint az 50 óra közösségi szolgálat elvégzését a középiskola befejezését közvetlenül követő vizsgaidőszakban megkezdett érettségi megkezdéséig kell igazolni. 

Az időközben lényegesen átalakult fenntartói rendszerre és arra való tekintettel, hogy települési önkormányzat a köznevelési intézmények közül csak óvodát tarthat fenn, továbbá az ezzel összefüggő fenntartói igényekre figyelemmel indokoltnak látja a kormány egy új típusú, többcélú intézmény létrehozását, amely óvodai és bölcsődei feladatot szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében láthat el. 

Gyakorlati szempontokból indokoltnak tartja a tárca, hogy egyes feladatokat, mint például a gyermekétkeztetés, illetve egyes pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok, a nevelési-oktatási intézmények is elláthassanak, anélkül hogy ehhez többcélú intézménnyé kellene válniuk. A gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás és a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátása  nevelési-oktatási intézményekben is történhet majd a megfelelő szakképzettségű szakemberekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.