Húsvétkor kellett volna véleményezni a törvénymódosítást

A CKP szerint elfogadhatatlan, hogy Húsvétkor kellett volna a nagyon is lényeges változtatásokat hozó módosító javaslatot véleményezni.

  • Eduline
Túry Gergely

Április 13-án, azaz az iskolai szünidő első napjában került fel a kormány oldalára egy törvénymódosító javaslat, amit az érintetteknek máig lett volna lehetőségük véleményezni - hívja fel a figyelmet a Civil Közoktatási Platform.

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet című dokumentum több lényeges módosítást is tartalmaz a sajátos nevelési igényű gyerekek és az őket oktatók számára, ezért tartja a CKP elfogadhatatlannak, hogy a szünetben volt csak idő véleményezni a tervezetet.

A tervezet a következőket tartalmazza:

- megszűntetnék annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) diákokat – ide tartoznak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók is – a nevelési tanácsadó javaslatára fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól

- a jövőben már nem csak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakat az enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak

- az ország bizonyos régióiban, illetve meghatározott szakmai területeken pedagógus végzettség nélkül is lehetne tanítani.

A CKP álláspontja szerint erre az oktatók nem készültek fel. A szervezet szerint a kormány a módosítással gyakorlatilag beismerte, hogy az életpálya modell megbukott, mivel tömegesen hagyják el a szakemberek a pályát, és a helyüket már nem tudják megfelelően betölteni.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.