A CKP szerint elfogadhatatlan, hogy Húsvétkor kellett volna a nagyon is lényeges változtatásokat hozó módosító javaslatot véleményezni.
Április 13-án, azaz az iskolai szünidő első napjában került fel a kormány oldalára egy törvénymódosító javaslat, amit az érintetteknek máig lett volna lehetőségük véleményezni - hívja fel a figyelmet a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet című dokumentum több lényeges módosítást is tartalmaz a sajátos nevelési igényű gyerekek és az őket oktatók számára, ezért tartja a CKP elfogadhatatlannak, hogy a szünetben volt csak idő véleményezni a tervezetet.
A tervezet a következőket tartalmazza:
- megszűntetnék annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) diákokat – ide tartoznak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók is – a nevelési tanácsadó javaslatára fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól
- a jövőben már nem csak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakat az enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak
- az ország bizonyos régióiban, illetve meghatározott szakmai területeken pedagógus végzettség nélkül is lehetne tanítani.
A CKP álláspontja szerint erre az oktatók nem készültek fel. A szervezet szerint a kormány a módosítással gyakorlatilag beismerte, hogy az életpálya modell megbukott, mivel tömegesen hagyják el a szakemberek a pályát, és a helyüket már nem tudják megfelelően betölteni.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
