A CKP szerint elfogadhatatlan, hogy Húsvétkor kellett volna a nagyon is lényeges változtatásokat hozó módosító javaslatot véleményezni.
Április 13-án, azaz az iskolai szünidő első napjában került fel a kormány oldalára egy törvénymódosító javaslat, amit az érintetteknek máig lett volna lehetőségük véleményezni - hívja fel a figyelmet a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet című dokumentum több lényeges módosítást is tartalmaz a sajátos nevelési igényű gyerekek és az őket oktatók számára, ezért tartja a CKP elfogadhatatlannak, hogy a szünetben volt csak idő véleményezni a tervezetet.
A tervezet a következőket tartalmazza:
- megszűntetnék annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) diákokat – ide tartoznak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók is – a nevelési tanácsadó javaslatára fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól
- a jövőben már nem csak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakat az enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak
- az ország bizonyos régióiban, illetve meghatározott szakmai területeken pedagógus végzettség nélkül is lehetne tanítani.
A CKP álláspontja szerint erre az oktatók nem készültek fel. A szervezet szerint a kormány a módosítással gyakorlatilag beismerte, hogy az életpálya modell megbukott, mivel tömegesen hagyják el a szakemberek a pályát, és a helyüket már nem tudják megfelelően betölteni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
