Hoffmann a diákok "morális nevelését" is a tornatanárokra bízná

A köznevelésért felelős államtitkár szerint a meglévő, ismert hiányosságok ellenére vállalni kellett a mindennapos...

  • eduline/mti
Nincs elég terem, labda és tornatanár, de Hoffmann Rózsa nem aggódik
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A köznevelésért felelős államtitkár szerint a meglévő, ismert hiányosságok ellenére vállalni kellett a mindennapos testnevelés bevezetését. Ezt Hoffmann Rózsa mondta kedden egy más témában tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére.

Sportolni nemcsak tornateremben lehet, hanem más helyszíneken is, számos lehetőség kínálkozik - mutatott rá. Az államtitkár kifejtette: több mint hétezer pedagógus továbbképzését tervezik a sportszövetségekkel, és számos olyan programot is szeretnének indítani, amely az infrastruktúra fejlesztését, tornatermek építését, bővítését célozza.

A társadalom túlnyomó többsége támogatja a mindennapos testnevelés bevezetését - mondta, hozzátéve: pontosan látják az emberek, hogy a gyerekek rossz egészségi állapota ezt halaszthatatlanná tette.

Ezért arra kell koncentrálni, hogy sportoljanak, mozogjanak a gyerekek - hangsúlyozta. Hozzátette: a jó testnevelő tanárok csodákat tudnak művelni nemcsak a gyerekek fizikai fejlesztésében, hanem morális nevelésében is. Ezért a pedagógusképzésben és a továbbképzésben ez kiemelt terület.

Az intézmények több mint 75 százaléka szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének első üteme megfelelően sikerült, ugyanakkor egy a kormány által még nem tárgyalt, az MTI birtokába került és hétfőn közölt összegzés szerint a legnagyobb problémát a tornatermek, a sportpályák és a felszerelések hiánya okozza.

A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jóváhagyott dokumentum szerint a nagyobb arányú, felmenő rendszerű bevezetés során is problémák mutatkoznak majd az infrastruktúra (nem csupán tornaterem, hanem a higiéniás körülmények) tekintetében is és a pedagógusellátásban.

A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete és a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete az egységes, intézményben megszervezett heti öt testnevelés tanóra megtartása mellett és annak kiváltását ellenezve foglalt állást - olvasható az összegzésben.

Kitértek arra is, hogy a következő tanévben a 2011-2012-es alapállapothoz képest már országosan mintegy heti 60 ezer tanóra többlettel kell számolni, ami - feltéve, hogy a mostani tanév 30 ezer többletórája továbbra is megoldható a jelenlegi finanszírozási keretek között - a következő tanévtől heti 30 ezer, többletfinanszírozást igénylő tanórát, a jelenlegi és várható munkaidő-számítási paraméterek mellett mintegy 1350 teljes pedagógus-álláshelyet jelent.

A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jével kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon a helyi tantervbe legalább heti öt testnevelésórát kell beépíteni.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.