Hoffmann a diákok "morális nevelését" is a tornatanárokra bízná

A köznevelésért felelős államtitkár szerint a meglévő, ismert hiányosságok ellenére vállalni kellett a mindennapos...

  • eduline/mti
Nincs elég terem, labda és tornatanár, de Hoffmann Rózsa nem aggódik
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A köznevelésért felelős államtitkár szerint a meglévő, ismert hiányosságok ellenére vállalni kellett a mindennapos testnevelés bevezetését. Ezt Hoffmann Rózsa mondta kedden egy más témában tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére.

Sportolni nemcsak tornateremben lehet, hanem más helyszíneken is, számos lehetőség kínálkozik - mutatott rá. Az államtitkár kifejtette: több mint hétezer pedagógus továbbképzését tervezik a sportszövetségekkel, és számos olyan programot is szeretnének indítani, amely az infrastruktúra fejlesztését, tornatermek építését, bővítését célozza.

A társadalom túlnyomó többsége támogatja a mindennapos testnevelés bevezetését - mondta, hozzátéve: pontosan látják az emberek, hogy a gyerekek rossz egészségi állapota ezt halaszthatatlanná tette.

Ezért arra kell koncentrálni, hogy sportoljanak, mozogjanak a gyerekek - hangsúlyozta. Hozzátette: a jó testnevelő tanárok csodákat tudnak művelni nemcsak a gyerekek fizikai fejlesztésében, hanem morális nevelésében is. Ezért a pedagógusképzésben és a továbbképzésben ez kiemelt terület.

Az intézmények több mint 75 százaléka szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének első üteme megfelelően sikerült, ugyanakkor egy a kormány által még nem tárgyalt, az MTI birtokába került és hétfőn közölt összegzés szerint a legnagyobb problémát a tornatermek, a sportpályák és a felszerelések hiánya okozza.

A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jóváhagyott dokumentum szerint a nagyobb arányú, felmenő rendszerű bevezetés során is problémák mutatkoznak majd az infrastruktúra (nem csupán tornaterem, hanem a higiéniás körülmények) tekintetében is és a pedagógusellátásban.

A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete és a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete az egységes, intézményben megszervezett heti öt testnevelés tanóra megtartása mellett és annak kiváltását ellenezve foglalt állást - olvasható az összegzésben.

Kitértek arra is, hogy a következő tanévben a 2011-2012-es alapállapothoz képest már országosan mintegy heti 60 ezer tanóra többlettel kell számolni, ami - feltéve, hogy a mostani tanév 30 ezer többletórája továbbra is megoldható a jelenlegi finanszírozási keretek között - a következő tanévtől heti 30 ezer, többletfinanszírozást igénylő tanórát, a jelenlegi és várható munkaidő-számítási paraméterek mellett mintegy 1350 teljes pedagógus-álláshelyet jelent.

A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jével kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon a helyi tantervbe legalább heti öt testnevelésórát kell beépíteni.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.