Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Stiller Ákos
Az oktatási államtitkár sikertörténetnek tartja a közoktatási intézmények állami átvételét. Hoffmann Rózsa az iskolák állami fenntartásba kerüléséről szóló keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az átvétel - minden negatív előrejelzés ellenére - menetrendszerűen, pontosan, zökkenőmentesen zajlott.
Közlése szerint január 1-jén formailag és jogilag a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az állam erre kijelölt szervezete, átvette az iskolák többségének fenntartását, ez gond nélkül megtörtént. Az átállásból a pedagógusok és a diákok úgyszólván semmit nem érzékeltek - tette hozzá.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: az átalakítás célja, hogy az állam garantálja, a gyerekek "az ország minden településén (...) ugyanazokban a műveltségi javakban részesedjenek", s ezt ellenőrzik is a jövőben kialakítandó tanfelügyeleti rendszerrel. Reményét fejezte ki, hogy intézkedéseikkel a közoktatás széttagoltsága jelentős mértékben és rövid idő alatt csökken.
Az államtitkár közlése szerint a közoktatás átalakítása része a kormány által meghirdetett megújulási folyamatnak, amely párhuzamosan zajlik többek között a közigazgatási, szociális, egészségügyi rendszer átalakításával, s ennek érdekében az elmúlt két és fél évben több mint negyven jogszabályt alkottak a közoktatási területen.
Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva elmondta: a pedagógus-sztrájkbizottsággal az egyeztetések nem zárultak le, sok kérdésben már meg is állapodtak, "nyitott kérdés kevés maradt", ezek tárgyalása a jövő héten lesz. Jelezte, várják a munkaügyi bíróság döntését arról, kell-e teljesíteniük a pedagógusoknak sztrájk esetén az elégséges ellátást. Meglátása szerint "a sztrájk oka minimális".
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: nem az iskolarendszer államosítását hajtották végre, ugyanis magán- és egyházi iskolák továbbra is működnek majd. Emlékeztetett arra, hogy a háromezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken az állam átvállalja a teljes működtetési költséget is, illetve 83 település kérte, hogy továbbra is fizethesse ezt, közülük 55-nek adtak erre engedélyt.
Kérdésre szólt arról is, hogy a közoktatási informatikai rendszerben - statisztikai adatgyűjtés eredményeként - rendelkezésükre állnak az egyes iskolák pedagógus-diák arányszámai, de ennek alapján nem fogják meghatározni a településeken dolgozó pedagógusok létszámát.
Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke azt mondta: az átadás-átvételi folyamat a decemberben meghozott törvény szerint zajlott le, annak során 1297 székhelyintézményt működtető önkormányzattal kötöttek megállapodást. Az önkormányzati szakmai apparátus, illetve a 120 ezer pedagógus átvétele megtörtént, átsorolásuk folyamatban van - jegyezte meg.
Közlése szerint a vagyon használatáról, kezeléséről január 15-ig részletes megállapodást köt az intézményfenntartó központ az önkormányzatokkal, a tankerületi igazgatók vezetésével. A szakmai, iskolaszervezési, személyügyi kérdésekben az iskoláknak a jövőben a tankerületi igazgatókhoz kell fordulniuk, ahol pedig az önkormányzat működteti az iskolát, ott továbbra is az önkormányzattal tárgyalnak majd a működtetésről.
A központ vezetője kérdésre kitért arra: a nyugdíjas pedagógusoknak kérniük kell, ha továbbra is dolgozni szeretnének, a kormányzat pedig dönthet úgy, hogy továbbra is alkalmazza őket. Beszélt arról is, hogy felmérésük január végére készül el arról, hány nyugdíjas tanár dolgozik az országban.
