Hoffmann Rózsa szerint sikertörténet az iskolák állami átvétele

Az oktatási államtitkár sikertörténetnek tartja a közoktatási intézmények állami átvételét.

  • MTI
Stiller Ákos

Az oktatási államtitkár sikertörténetnek tartja a közoktatási intézmények állami átvételét. Hoffmann Rózsa az iskolák állami fenntartásba kerüléséről szóló keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az átvétel - minden negatív előrejelzés ellenére - menetrendszerűen, pontosan, zökkenőmentesen zajlott.

Közlése szerint január 1-jén formailag és jogilag a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az állam erre kijelölt szervezete, átvette az iskolák többségének fenntartását, ez gond nélkül megtörtént. Az átállásból a pedagógusok és a diákok úgyszólván semmit nem érzékeltek - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: az átalakítás célja, hogy az állam garantálja, a gyerekek "az ország minden településén (...) ugyanazokban a műveltségi javakban részesedjenek", s ezt ellenőrzik is a jövőben kialakítandó tanfelügyeleti rendszerrel. Reményét fejezte ki, hogy intézkedéseikkel a közoktatás széttagoltsága jelentős mértékben és rövid idő alatt csökken.

Az államtitkár közlése szerint a közoktatás átalakítása része a kormány által meghirdetett megújulási folyamatnak, amely párhuzamosan zajlik többek között a közigazgatási, szociális, egészségügyi rendszer átalakításával, s ennek érdekében az elmúlt két és fél évben több mint negyven jogszabályt alkottak a közoktatási területen.

Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva elmondta: a pedagógus-sztrájkbizottsággal az egyeztetések nem zárultak le, sok kérdésben már meg is állapodtak, "nyitott kérdés kevés maradt", ezek tárgyalása a jövő héten lesz. Jelezte, várják a munkaügyi bíróság döntését arról, kell-e teljesíteniük a pedagógusoknak sztrájk esetén az elégséges ellátást. Meglátása szerint "a sztrájk oka minimális".

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: nem az iskolarendszer államosítását hajtották végre, ugyanis magán- és egyházi iskolák továbbra is működnek majd. Emlékeztetett arra, hogy a háromezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken az állam átvállalja a teljes működtetési költséget is, illetve 83 település kérte, hogy továbbra is fizethesse ezt, közülük 55-nek adtak erre engedélyt.

Kérdésre szólt arról is, hogy a közoktatási informatikai rendszerben - statisztikai adatgyűjtés eredményeként - rendelkezésükre állnak az egyes iskolák pedagógus-diák arányszámai, de ennek alapján nem fogják meghatározni a településeken dolgozó pedagógusok létszámát.

Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke azt mondta: az átadás-átvételi folyamat a decemberben meghozott törvény szerint zajlott le, annak során 1297 székhelyintézményt működtető önkormányzattal kötöttek megállapodást. Az önkormányzati szakmai apparátus, illetve a 120 ezer pedagógus átvétele megtörtént, átsorolásuk folyamatban van - jegyezte meg.

Közlése szerint a vagyon használatáról, kezeléséről január 15-ig részletes megállapodást köt az intézményfenntartó központ az önkormányzatokkal, a tankerületi igazgatók vezetésével. A szakmai, iskolaszervezési, személyügyi kérdésekben az iskoláknak a jövőben a tankerületi igazgatókhoz kell fordulniuk, ahol pedig az önkormányzat működteti az iskolát, ott továbbra is az önkormányzattal tárgyalnak majd a működtetésről.

A központ vezetője kérdésre kitért arra: a nyugdíjas pedagógusoknak kérniük kell, ha továbbra is dolgozni szeretnének, a kormányzat pedig dönthet úgy, hogy továbbra is alkalmazza őket. Beszélt arról is, hogy felmérésük január végére készül el arról, hány nyugdíjas tanár dolgozik az országban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.