Hoffmann Rózsa szerint nem lesz pedagógussztrájk

Az oktatási államtitkár szerint nem lépnek sztrájkba a pedagógusok.

  • MTI
Hoffmann szerint nem lesz sztrájk, az iskolák államosítására pedig van pénz
MTI / Soós Lajos

Az oktatási államtitkár szerint nem lépnek sztrájkba a pedagógusok. Hoffmann Rózsa erről az ATV Szabad szemmel című műsorában beszélt vasárnap este. Mint kifejtette: nem hiszi, hogy sor kerülne a sztrájkra, de ha mégis megtörténne, akkor ez azért lenne, mert a szakszervezetek nem állnak el irreális követeléseiktől.

Felidézte, hogy az érdekvédők által a miniszterelnöknek küldött levélben első helyen a köznevelési törvény visszavonása szerepelt, illetve hogy annak számos paragrafusát halasszák el. Hasonló elvárásuk a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételének elhalasztása. Ezek olyan lehetetlen kérések, amelyeket biztosan nem lehet teljesíteni - szögezte le. Hozzátette: ha ez lenne a sztrájk kiváltó oka, akkor az korántsem az ő kudarca lenne, hanem azt mutatná, hogy vannak az országban "néhányan", akik nem kedvelik őket, és azt szeretnék, ha másként irányítanák az oktatást. 

Hoffmann Rózsa személyes tapasztalataira hivatkozva azt mondta: nincs sztrájkkészültség az iskolákban, "hergelik a pedagógusokat", de a legtöbb józan, és pontosan tudja, miről van szó. Megjegyezte: folytatják az egyeztetéseket, az öt szakszervezet között sincs összhang, ezért korai sztrájkról beszélni. 

Az oktatási államtitkár kérdésre válaszolva megismételte: nincs szó többletterhekről, ez szándékos félremagyarázása a pedagógus-életpályamodellnek. Azt tették, hogy az egyéb munkákat, a gyerekekkel való foglalkozást, a kirándulások szervezését munkaidőhöz kötötték, heti 32 órához, ez nem többletmunka - fejtette ki.

Pokorni Zoltánnak, az oktatási bizottság fideszes elnökének azon véleményéről, hogy nem tartja jónak valamennyi intézmény állami fenntartásba vételét, azt mondta: ugyanez az MSZP véleménye is. Itt valóban nézetkülönbség van, de a kormány egyértelmű véleménye, és ő ezt képviseli, hogy azt nem lehet megtenni, hogy az állam csak az elszegényedett, lecsupaszított iskolákat vegye át. Ez eldőlt a köznevelési törvényben és az azóta alkotott jogszabályokban - hangsúlyozta. "Pokorni Zoltánnak, az MSZP-nek vagy a szakszervezeteknek a különvéleményét ismerjük, tiszteletben tartjuk, de nem fogadjuk el" - fogalmazott.

Hoffmann Rózsa a jóslás kategóriájába sorolta a szocialista Hiller István azon véleményét, hogy nem lesz több forrás összességében az intézményátvételre, illetve a rendszer fenntartására. Ennek semmi alapja sincs - szögezte le az oktatási államtitkár, aki hangsúlyozta: a források rendelkezésre állnak, és az idő is elegendő lesz. 

Az oktatási államtitkár a szakiskolák kerettanterveiben szereplő ismeretanyag mennyiségét firtató kérdésre azt mondta: ezekbe az intézményekbe a legalacsonyabb tudással rendelkezők mennek, s a diákok az óraszámok egyharmadában olyan közismereti órákon vesznek majd részt, amely az általános műveltségüket, az alapvető kompetenciájukat fejleszti.

A felsőoktatást érintő zárolásokra, a keretszámok csökkentésére vonatkozó kérdésre kiemelte: a zárolás ténye igaz, de ez nem pénzkivonás. Ez azt jelenti, ha a helyzet javul, visszakapják ezt a forrást a felsőoktatási intézmények - mondta Hoffmann Rózsa.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.