Hoffmann Rózsa szerint egyre népszerűbb a délutáni iskola

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerint országszerte nő az igény az általános iskolákban szervezett...

  • MTI
Fazekas István

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerint országszerte nő az igény az általános iskolákban szervezett délutáni foglalkozásokra. Az államtitkár pénteki orosházi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az igény növekedéséről számoltak be több megyében iskolák vezetői, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adatai is ezt igazolják. 

Hoffmann Rózsa, aki az orosházi tankerületben tett látogatást, kiemelte: a tapasztaltak is megerősítették abban, hogy az oktatáspolitika jól mérte fel a valós társadalmi igényeket, amikor megteremtette az általános iskolai délutáni foglalkozások feltételeit. Azok a családok, amelyekben mind a két szülő dolgozik, ritkán tudnak megfelelően gondoskodni gyermekeik délutáni felügyeletéről, és egyre több ilyen szülő jelzi igényét arra, hogy gyerekei délutánonként változatos szakköri foglalkozásokon és tanulási programokon vehessen részt.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.