Összfoglaló: ezek voltak a hét legfontosabb hírei

A hét legfontosabb oktatási hírei.

  • Eduline
pixabay

A héten kiderült, hogy hány pont kell állami az ösztöndíjas képzésekre például, agrár szakon, a bölcsészettudományi szakokokon például politológián vagy kommunikáción, illetve az orvosi alapképzésekben . Ezen felül megírtuk, hogy idén melyik egyetemi karokra lesz a legnehezebb bekerülni.

A vendéglátást tanulóknak, illetve a már szakképzett pincéreknek vagy szakácsoknak is volt egy jó hírünk: a két évvel ezelőtt érvényes garantált bérminimum kétszeresét, vagyis több mint bruttó 240 ezer forintot is hazavihetnek 2018 januárjától a vendéglátóiparban és a szálláshely-szolgáltatásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók.

Összegyűjtöttük, hogy milyen iratok kellhetnek a kollégiumi felvételihez, és megnéztük, hogy hogyan alakulnak a nagy egyetemi kapuszok mellett az albérletárak Budapesten.

Végül a jövőheti Pont Ott Partik programjairól is beszámoltunk nektek.

 

  

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.