A hét hírei: a központi ponthatároktól a tanári fizetésekig

Nehezebb lesz bekerülni 25 népszerű képzésre 2015-ben: az eddigi 16 helyett ugyanis ezeken is központi ponthatárt húztak. Mégsem emelkedik januártól a tanárok fizetése, mivel felülírták azt a szabályt, amely a béreket a minimálbér változásához kötötte. Összegyűjtöttük a tudnivalókat az új duális képzésekről, és megnéztük azt is, hogyan élhetitek túl a vizsgaidőszakot. A hét hírei és cikkei.

  • Eduline
Ponthatárhúzás 2011-ben
Stiller Ákos

Több szakon lesz központi ponthatár

Az eddigi 16 mellett további 25 szakon - többek között a szociológia, pszichológia és magyar alapképzésben és az általános orvosi szakon - lesz központi ponthatár a 2015-ös felvételin. Annak, aki állami ösztöndíjas helyet szeretne szerezni, legalább ennyi pontot kell gyűjtenie, az intézmények ugyanakkor ennél magasabb limitet is meghatározhatnak. A részleteket itt olvashatjátok, a szakok teljes listáját pedig itt találjátok. Kik azok, akik biztosan nem kerülnek be 2015-ben a felsőoktatásba? Erről itt olvashattok.

Hiába ígérték, nem kapnak béremelést a pedagógusok januártól

A 2015-ös költségvetési törvény egyik passzusa szerint ugyanis mégsem kötik a minimálbérhez a pedagógusok fizetését - ehelyett egy fix összegű vetítési alapot határoztak meg, amely ugyanannyi, mint a 2014-es minimálbér volt: 101 500 forint. Így hiába emelkedik valószínűleg januártól a minimálbér, a tanárok fizetését ez nem fogja emelni. Átlagosan 3-6 ezer forintot emelést buknak: a részleteket itt olvashatjátok, azt pedig, hogy pontosan mennyit fognak keresni a pedagógusok 2015-től, itt nézhetitek meg.

Vadonatúj képzésekkel indul a 2015/2016-os tanév

A következő lesz az első tanév, amelyben az egyetemek, főiskolák duális képzést indítanak. Ennek a képzési formának az a lényege, hogy az elméleti képzést a felsőoktatási intézményben, a gyakorlatit pedig egy vállalatnál kapjátok meg. A munkátokért fizetést is kaptok. Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Vége a HÖK-ös gólyatáboroknak

Februárban szavazhat parlament arról a törvénymódosításról, amely alapján 2015-től a hallgatói önkormányzat nem szervezhet önállóan gólyatábort, a rendezvényeknek pedig szigorú szabályoknak kell megfelelniük. A részleteket itt találjátok.

Kezdődik a vizsgaidőszak

Már minden egyetemen és főiskolán elstartolt a vizsgaidőszak: tippjeinket a túléléshez itt olvashatjátok, a legjobb ingyenes appokat, amelyek sokat segíthetnek, pedig itt nézhetitek meg. Öt tanács 2015-re, amelyet minden egyetemistának meg kellene fogadnia.

Így kaphattok havi 40-300 ezer forintos ösztöndíjat

A konvergencia régiók hallgatói pályázhatnak a Campus Hungary ösztöndíjaira, amelyekkel szakmai gyakorlaton, rövid, hosszú és csoportos tanulmányutakon vehettek részt. A jelentkezési határidő január 30., a részleteket itt találjátok.

Újabb egyetemi rangsorra kerültek fel magyar egyetemek

Hét magyar felsőoktatási intézmény is szerepel a Quacquarelli Symonds 2015-ös, a legjobb kelet-európai és közép-ázsiai egyetemeket rangsoroló listáján. A legjobb - 15. - helyett az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg. A részleteket itt olvashatjátok, Európa legjobb egyetemvárosainak top 10-es listáját, amelyre egy magyar település is felkerült, pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.