A hét hírei: a központi ponthatároktól a tanári fizetésekig

Nehezebb lesz bekerülni 25 népszerű képzésre 2015-ben: az eddigi 16 helyett ugyanis ezeken is központi ponthatárt húztak. Mégsem emelkedik januártól a tanárok fizetése, mivel felülírták azt a szabályt, amely a béreket a minimálbér változásához kötötte. Összegyűjtöttük a tudnivalókat az új duális képzésekről, és megnéztük azt is, hogyan élhetitek túl a vizsgaidőszakot. A hét hírei és cikkei.

  • Eduline
Ponthatárhúzás 2011-ben
Stiller Ákos

Több szakon lesz központi ponthatár

Az eddigi 16 mellett további 25 szakon - többek között a szociológia, pszichológia és magyar alapképzésben és az általános orvosi szakon - lesz központi ponthatár a 2015-ös felvételin. Annak, aki állami ösztöndíjas helyet szeretne szerezni, legalább ennyi pontot kell gyűjtenie, az intézmények ugyanakkor ennél magasabb limitet is meghatározhatnak. A részleteket itt olvashatjátok, a szakok teljes listáját pedig itt találjátok. Kik azok, akik biztosan nem kerülnek be 2015-ben a felsőoktatásba? Erről itt olvashattok.

Hiába ígérték, nem kapnak béremelést a pedagógusok januártól

A 2015-ös költségvetési törvény egyik passzusa szerint ugyanis mégsem kötik a minimálbérhez a pedagógusok fizetését - ehelyett egy fix összegű vetítési alapot határoztak meg, amely ugyanannyi, mint a 2014-es minimálbér volt: 101 500 forint. Így hiába emelkedik valószínűleg januártól a minimálbér, a tanárok fizetését ez nem fogja emelni. Átlagosan 3-6 ezer forintot emelést buknak: a részleteket itt olvashatjátok, azt pedig, hogy pontosan mennyit fognak keresni a pedagógusok 2015-től, itt nézhetitek meg.

Vadonatúj képzésekkel indul a 2015/2016-os tanév

A következő lesz az első tanév, amelyben az egyetemek, főiskolák duális képzést indítanak. Ennek a képzési formának az a lényege, hogy az elméleti képzést a felsőoktatási intézményben, a gyakorlatit pedig egy vállalatnál kapjátok meg. A munkátokért fizetést is kaptok. Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Vége a HÖK-ös gólyatáboroknak

Februárban szavazhat parlament arról a törvénymódosításról, amely alapján 2015-től a hallgatói önkormányzat nem szervezhet önállóan gólyatábort, a rendezvényeknek pedig szigorú szabályoknak kell megfelelniük. A részleteket itt találjátok.

Kezdődik a vizsgaidőszak

Már minden egyetemen és főiskolán elstartolt a vizsgaidőszak: tippjeinket a túléléshez itt olvashatjátok, a legjobb ingyenes appokat, amelyek sokat segíthetnek, pedig itt nézhetitek meg. Öt tanács 2015-re, amelyet minden egyetemistának meg kellene fogadnia.

Így kaphattok havi 40-300 ezer forintos ösztöndíjat

A konvergencia régiók hallgatói pályázhatnak a Campus Hungary ösztöndíjaira, amelyekkel szakmai gyakorlaton, rövid, hosszú és csoportos tanulmányutakon vehettek részt. A jelentkezési határidő január 30., a részleteket itt találjátok.

Újabb egyetemi rangsorra kerültek fel magyar egyetemek

Hét magyar felsőoktatási intézmény is szerepel a Quacquarelli Symonds 2015-ös, a legjobb kelet-európai és közép-ázsiai egyetemeket rangsoroló listáján. A legjobb - 15. - helyett az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg. A részleteket itt olvashatjátok, Európa legjobb egyetemvárosainak top 10-es listáját, amelyre egy magyar település is felkerült, pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.