Heti Hoffmann Rózsa: Biblából jobbak a magyarok, mint a PISA-tesztben

Hoffmann Rózsa Magyarország oktatási államtitkára volt 2010-től 2013-ig, ennek fényében érdemes megvizsgálni, hogy mit is mondott.

  • Eduline

Emlékeztek még a 2012-es PISA-eredményekre? Akkor is a magyar diákok romló eredményeitől volt hangos a magyar sajtó, ezt sikerült fokozni a múlt héten nyilvánosságra hozott 2015-ös felmérés szerint. Három éve még épp Hoffmann Rózsa volt az oktatási államtitkár, akit néhány hónappal később elsöpört a tüntető egyetemi és főiskolai hallgatóság. A PISA-eredmények láttán két éves intézkedési tervet készíttetett az iskolákkal, hogy a következő (2015-ös) mérésben jobb eredmények születhessenek.

Leckét adott az iskoláknak Hoffmann Rózsa

Kétéves intézkedési tervet készíttet az iskolafenntartókkal a siralmas PISA-eredmények miatt a köznevelési államtitkárság, derül ki abból a - Facebookon terjedő - levélből, amelyet Hoffmann Rózsa államtitkár írt alá.

A Fidesz-KDNP hat éve kormányoz, a fentiek alapján lépéseket igyekeztek tenni a jobb PISA-eredmények érdekében, valamint végrehajtottak egy oktatási reformot is. Az eredmény ismert: a magyar diákok szövegértési és természettudományos képességei romlottak és nagyobb távolságra került a nemzetközi átlagtól, a matematika terén is átlag alatti a diákok teljesítménye. Ezúttal már Orbán Viktor miniszterelnök kérte vizsgálat megindítását. Joggal okozott csalódást az eredmény? Meglátjuk, ha megvizsgáljuk, hogy mit is mondott az atv.hu-nak Hoffmann Rózsa a mostani eredmények kapcsán.

Hogy mi áll a rossz eredmények mögött, Hoffmann elővette a 2013-as receptet: az még a 2010 előtti kormányok oktatáspolitikájának hatása. Ez részben érthető is, azonban ezzel azt sikerült elismerni, hogy az eltelt évek során nem voltak képesek kompenzálni, javítani a kritizált szocialista oktatáspolitikát, sőt még gyengébb eredmények születtek.

Azonban Hoffmann Rózsát nem olyan fából faragták, aki ne találna magyarázatot a kétkedők számára. Szerinte is a PISA-teszt olyan képességeket mér, melyek a klasszikus magyar oktatáspolitikát és műveltségképet nem fedik le. Meglátása szerint azonban, ha a jól teljesítő országok

elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg magasabb általános műveltségüknek köszönhetően.

Megjegyeznénk, a PISA-teszt alkalmas az egyes országok oktatásának versenyképességének mérésére. Aligha a tökéletes bibliai ismeretek tesznek országokat versenyképessé.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.