Hoffmann Rózsa Magyarország oktatási államtitkára volt 2010-től 2013-ig, ennek fényében érdemes megvizsgálni, hogy mit is mondott.
Emlékeztek még a 2012-es PISA-eredményekre? Akkor is a magyar diákok romló eredményeitől volt hangos a magyar sajtó, ezt sikerült fokozni a múlt héten nyilvánosságra hozott 2015-ös felmérés szerint. Három éve még épp Hoffmann Rózsa volt az oktatási államtitkár, akit néhány hónappal később elsöpört a tüntető egyetemi és főiskolai hallgatóság. A PISA-eredmények láttán két éves intézkedési tervet készíttetett az iskolákkal, hogy a következő (2015-ös) mérésben jobb eredmények születhessenek.
Leckét adott az iskoláknak Hoffmann Rózsa
Kétéves intézkedési tervet készíttet az iskolafenntartókkal a siralmas PISA-eredmények miatt a köznevelési államtitkárság, derül ki abból a - Facebookon terjedő - levélből, amelyet Hoffmann Rózsa államtitkár írt alá.
A Fidesz-KDNP hat éve kormányoz, a fentiek alapján lépéseket igyekeztek tenni a jobb PISA-eredmények érdekében, valamint végrehajtottak egy oktatási reformot is. Az eredmény ismert: a magyar diákok szövegértési és természettudományos képességei romlottak és nagyobb távolságra került a nemzetközi átlagtól, a matematika terén is átlag alatti a diákok teljesítménye. Ezúttal már Orbán Viktor miniszterelnök kérte vizsgálat megindítását. Joggal okozott csalódást az eredmény? Meglátjuk, ha megvizsgáljuk, hogy mit is mondott az atv.hu-nak Hoffmann Rózsa a mostani eredmények kapcsán.
Hogy mi áll a rossz eredmények mögött, Hoffmann elővette a 2013-as receptet: az még a 2010 előtti kormányok oktatáspolitikájának hatása. Ez részben érthető is, azonban ezzel azt sikerült elismerni, hogy az eltelt évek során nem voltak képesek kompenzálni, javítani a kritizált szocialista oktatáspolitikát, sőt még gyengébb eredmények születtek.
Azonban Hoffmann Rózsát nem olyan fából faragták, aki ne találna magyarázatot a kétkedők számára. Szerinte is a PISA-teszt olyan képességeket mér, melyek a klasszikus magyar oktatáspolitikát és műveltségképet nem fedik le. Meglátása szerint azonban, ha a jól teljesítő országok
elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg magasabb általános műveltségüknek köszönhetően.
Megjegyeznénk, a PISA-teszt alkalmas az egyes országok oktatásának versenyképességének mérésére. Aligha a tökéletes bibliai ismeretek tesznek országokat versenyképessé.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
