Újabb levelet írt a tiltakozást kirobbantó tanári kar

Újabb, már a harmadik nyílt levelüket jelentették meg a miskolci hermanosok. Mint bizonyára emlékeztek rá, az ő írásukkal kezdődött el az a tiltakozáshullám még év elején, ami aztán például a tegnapi sztrájkhoz is vezetett.

  • Eduline

A boon.hu-n olvasható levél egy helyzetértékeléssel kezd, arról szól, mi történt az elmúlt fél évben. Utalnak a tüntetésekre, a Civil Közoktatási Platform megalakulására és a Közoktatási Kerekasztal felállítására is.

Utóbbiról azt írják, nagyon lassan halad a munkacsoportjaiban a munka: „egy-két-három hetente 2-3 órát tárgyalnak mindössze, nagyon kevés a napirendi pont, és bizony a kényes kérdéseket tolja a kormányzat” – írják.

A tegnapi sztrájk mérlegléről itt, az egész nap eseményeiről pedig itt írtunk.

„Így például a Pedagógus Foglalkoztatási Munkacsoport az egyik sarkalatos kérdésről, a tanárok kötelező tanítási óráinak számáról még egyáltalán nem tárgyalt. Talán nem véletlen, hogy a Pedagógusok Szakszervezetével többek között éppen ebben a kérdésben nem akar megegyezni a kormány, így a munkacsoport véleményét inkább nem is kéri ki, továbbá – mint ahogyan Lázár János miniszter úrtól megtudtuk – a Köznevelési Kerekasztal döntései nem kötelezik a kormányt semmire.”

 

Az egész oktatási rendszert látjuk veszélyben: dühös levelet írtak miskolci tanárok

A Klikről és annak esetleges reformjáról így írnak: „Az EMMI folyamatosan állítja, hogy több pénzt fordít mostantól az oktatásra, és valóban soron kívül rendezte óriási tartozásait, de erről is kiderült, hogy a KLIK év végén esedékes kereteit szabadították csak fel, nem pedig kiegészítő pénzalapot vittek be a rendszerbe. Ugyanakkor továbbra sincs pénz sportszerekre, taneszközökre, könyvtári könyvekre, folyóiratokra és több országos versenyre.”

A levél végén arra jutnak, hogy nem engedhetnek a további akciókból, mert szerintük a tárgyalások jelenlegi formájával nem érnek el sikert.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.