"Ha türelmesek, lehet vele dolgozni": továbbra is nehézségeket okoz a KRÉTA rendszer

Az iskolákban továbbra is nehézséget okoz a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használata, ugyanis a hibák jó részét még mindig nem sikerült orvosolni.

  • Eduline
pixabay.com

Ahogy korábban mi is megírtuk, a A KRÉTA rendszer a leginkább lesújtó vélemények szerint egyenesen katasztrófa a korábbi digitális naplókhoz képest, de más is azon az állásponton volt, hogy egyelőre használhatatlan.

A KRÉTA-t először még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekben. A Magyar Nemzet megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezete közölte: megyei vezetőik beszámolója szerint még mindig sok helyen akadozik a rendszer, leáll, „de ha türelmesek, lehet vele dolgozni”. Elmondták, a tankerületi központok tisztában vannak a problémával, így ha határidős feladat van és azt a KRÉTA miatt nem tudják teljesíteni az iskolák, akkor újabb határidőket adnak.

A laphoz érkezett beszámolók szerint a helyzet a rendszert az idei tanévben bevezető szakképzési intézményben még kaotikusabb. Volt olyan pedagógus, aki egyebek között azt nehezményezte, hogy a szakképzésre jellemző gyakorlati órákat nem lehet fölvinni a KRÉTA-ba, az ugyanis csak a hagyományos 45 perces órákat képes kezelni. Egy vidéki szakgimnázium tanára pedig arról számolt be, náluk egyáltalán nem működik a rendszer, meg sem lehet nyitni, így ők jelenleg „papírfecniken” vezetik az adminisztrációt.

Nehezen használható a a tanárok szerint az elektronikus tanulmányi rendszer

Bár az őszi félév már elkezdődött, több iskolában arra panaszkodnak: akadozik az állami e-napló bevezetése - derül ki a Magyar Nemzethez eljutott pedagógusi jelzésekből. A Krétát, vagyis a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekbe.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.