"Ha türelmesek, lehet vele dolgozni": továbbra is nehézségeket okoz a KRÉTA rendszer

Az iskolákban továbbra is nehézséget okoz a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használata, ugyanis a hibák jó részét még mindig nem sikerült orvosolni.

  • Eduline
pixabay.com

Ahogy korábban mi is megírtuk, a A KRÉTA rendszer a leginkább lesújtó vélemények szerint egyenesen katasztrófa a korábbi digitális naplókhoz képest, de más is azon az állásponton volt, hogy egyelőre használhatatlan.

A KRÉTA-t először még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekben. A Magyar Nemzet megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezete közölte: megyei vezetőik beszámolója szerint még mindig sok helyen akadozik a rendszer, leáll, „de ha türelmesek, lehet vele dolgozni”. Elmondták, a tankerületi központok tisztában vannak a problémával, így ha határidős feladat van és azt a KRÉTA miatt nem tudják teljesíteni az iskolák, akkor újabb határidőket adnak.

A laphoz érkezett beszámolók szerint a helyzet a rendszert az idei tanévben bevezető szakképzési intézményben még kaotikusabb. Volt olyan pedagógus, aki egyebek között azt nehezményezte, hogy a szakképzésre jellemző gyakorlati órákat nem lehet fölvinni a KRÉTA-ba, az ugyanis csak a hagyományos 45 perces órákat képes kezelni. Egy vidéki szakgimnázium tanára pedig arról számolt be, náluk egyáltalán nem működik a rendszer, meg sem lehet nyitni, így ők jelenleg „papírfecniken” vezetik az adminisztrációt.

Nehezen használható a a tanárok szerint az elektronikus tanulmányi rendszer

Bár az őszi félév már elkezdődött, több iskolában arra panaszkodnak: akadozik az állami e-napló bevezetése - derül ki a Magyar Nemzethez eljutott pedagógusi jelzésekből. A Krétát, vagyis a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekbe.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?