Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Az iskolákban továbbra is nehézséget okoz a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használata, ugyanis a hibák jó részét még mindig nem sikerült orvosolni.

Ahogy korábban mi is megírtuk, a A KRÉTA rendszer a leginkább lesújtó vélemények szerint egyenesen katasztrófa a korábbi digitális naplókhoz képest, de más is azon az állásponton volt, hogy egyelőre használhatatlan.
A KRÉTA-t először még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekben. A Magyar Nemzet megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezete közölte: megyei vezetőik beszámolója szerint még mindig sok helyen akadozik a rendszer, leáll, „de ha türelmesek, lehet vele dolgozni”. Elmondták, a tankerületi központok tisztában vannak a problémával, így ha határidős feladat van és azt a KRÉTA miatt nem tudják teljesíteni az iskolák, akkor újabb határidőket adnak.
A laphoz érkezett beszámolók szerint a helyzet a rendszert az idei tanévben bevezető szakképzési intézményben még kaotikusabb. Volt olyan pedagógus, aki egyebek között azt nehezményezte, hogy a szakképzésre jellemző gyakorlati órákat nem lehet fölvinni a KRÉTA-ba, az ugyanis csak a hagyományos 45 perces órákat képes kezelni. Egy vidéki szakgimnázium tanára pedig arról számolt be, náluk egyáltalán nem működik a rendszer, meg sem lehet nyitni, így ők jelenleg „papírfecniken” vezetik az adminisztrációt.
Nehezen használható a a tanárok szerint az elektronikus tanulmányi rendszer
Bár az őszi félév már elkezdődött, több iskolában arra panaszkodnak: akadozik az állami e-napló bevezetése - derül ki a Magyar Nemzethez eljutott pedagógusi jelzésekből. A Krétát, vagyis a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekbe.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.