Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

  • Eduline

Ahogy az előző években, úgy az idén is a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium áll a HVG gimnáziumi rangsorának élén, az intézmény két - a matematikai kompetenciamérés és a matematikaérettségi eredménye alapján összeállított - alrangsorban is az első helyet szerezte meg. A Fazekason kívül ez csak az összesített rangsorban második helyen álló budapesti Eötvös József Gimnáziumnak sikerült, amely a szövegértési kompetenciamérés átlagpontszáma és a felvételi eredmények alapján az ország összes gimnáziumát lekörözte.

A harmadik helyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziuma végzett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gimnáziumai minden évben nagyon jól szerepelnek, egymást váltják a listán - idén a Radnóti lett közülük a legjobb, de az első tízbe került a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium is.

Összesített rang

Intézmény

1.

Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

2.

Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

3.

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)

4.

Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

5.

Deák Téri Evangélikus Gimnázium (Budapest)

6.

Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola (Budapest)

7.

ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)

8.

Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium

9.

Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Győr)

10.

Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium

"A legjobb vidéki intézmény idén a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium lett, amely elcsípte a rangsor kilencedik helyét. Sikerét annak köszönheti, hogy három alrangsorban is a legjobb tízbe került, igaz, egyikben sem lett első. A debreceni Fazekas a tizedik, a veszprémi Lovassy Gimnázium éppen hogy csak kicsúszott az első tízből" - olvasható a kiadványban.

Egyházi intézmény is szerepel az első tízben, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium az ötödik helyet szerezte meg - az egyházi iskolák egyébként is jó eredményeket értek el, a százas lista egyötödét egyházi fenntartású intézmények foglalják el.

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

"Tudatában vagyunk annak, hogy a jó iskola számos jellemzője nem jeleníthető meg sorba rendezhető értékekkel. Célunk az, hogy a sorrendképző mutatók az iskolák többségére alkalmazhatók, azonos elven kialakíthatók és jellemzőek legyenek" - olvasható a kiadványban.

A HVG 2018-as középiskolai rangsorának összeállítói ezért figyelembe vették a 10. évfolyamosok kötelező és egységes, 2016-os országos kompetenciamérésének eredményeit, a 2016-os tavaszi, közép- és emelt szintű érettségi eredményeit magyar nyelvből és irodalomból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint a középiskolákból a hazai felsőoktatásba 2016-ban felvételt nyert diákok felvételi pontszámának átlagát.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.