Független Diákparlament: "az nem párbeszéd, hogy keresünk saját biodíszleteket"

Olyan országot és oktatási rendszert szeretnének, ahol a miniszterelnök sem csak a kampányidőszakban foglalkozik a fiatalokkal, és nem csak válogatott társasággal találkozik - közölte a Független Diákparlament.

  • Eduline
pixabay

A tavaszi plenáris ülés után a vezetők úgy nyilatkoztak: olyan országban szeretnének élni, ahol a miniszterelnök nemcsak a kampányidőszakban foglalkozik a fiatalokkal, és nem csak válogatott társasággal találkozik - írja a HírTV.

Mi azt szeretnénk, ha ez egy olyan ország lenne, amiben a fiataloknak helye van, és amelyben a fiatalokról nem döntenek nélkülük, és nagyon remélem, hogy Magyarország miniszterelnöke, akárki is jelenleg, akárki is lesz a jövőben, az belátja azt, hogy az nem párbeszéd, hogy keresünk saját biodíszleteket, és azzal eljátsszuk a tárgyalást, hanem valóban meghallgatja a fiatalok hangját” – mondta Tarnay Kristóf Ábel, a Független Diákparlament szóvivője.

50 ezres bírságot kaptak a spontán diáktüntetés résztvevői

50 ezer forintra büntették a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevőjét a KRESZ szabályainak megsértése miatt. Szabálysértési ügyben kapott idézést a rendőrségtől a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevője, akik a demonstráció hivatalos lezárása után még vonultak az utcákon és folytatták a tüntetést. Az egyik diákot a KRESZ megsértése miatt akarják meghallgatni a rendőrségen, és ezzel nincs egyedül.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.