Focizik a gyerek? Újra vizsgálják, rákot okoz-e a műfű

Csak a közelmúltban kezdték alaposabban vizsgálni, hogy milyen élettani hatása van a leszórt gumidarabkáknak.

  • Eduline
Stiller Ákos

A holland Ajax és a Vitesse is bejelentette, hogy leállnak a műfüves pályákon gyakorolt edzésekkel, mert új vizsgálatok megkérdőjelezik a műfüves pályák eddig biztonságosnak vélt élettani hatásait. Nem csak az edzések állnak le ott, hanem a pályát is felszámolják. Csak Hollandiában több ezer ilyen pálya van, sorsuk egyre bizonytalanabb.

A bizalomvesztés alapja a pályákon használt gumitörmelék. Ez használt gumiból készült őrlemény, melynek nagy része gumiabroncsokból származik. Új kutatások még nem mutattak ki egyértelmű, csak közvetlen kapcsolatot a gumi és a játékosok rákos megbetegedése között, de az adatok aggodalomra adnak okot:

  • A holland közszolágali csatorna nyomozása szerint nem vizsgálták megfelelőeb a pályák 2006-os megépítésének engedélyezésekor a gumi élettani hatásait, csak kis mintákkal dolgoztak.
  • Az ESPN-en az egykori labdarúgó, Julie Foudy számolt be egy 200-as listáról, ami olyan sportolókról és szakemberekről szól, akik rendszeresen műfüvön játszotak és dolgoztak és rákos megbetegedés alakult ki náluk. Közülük 101 kapus.
  • Az amerikai Consumer Product Safety Commission, mely korábban vizsgálta és engedélyezte a megoldást, ma már maga fogalmaz meg kételyeket.
  • A szintén amerikai Amy Griffin 2014-ben 38 megbetegedett labdarúgó esetét vizsgálta, közülük 34 volt kapus.

A kapusok azért kerültek kiemelésre, mert a vetődések miatt közvetlenül a gumival borított talajról felvert port lélegzik be, ami hozzájárulhat a rákos megbetegedések kialakulásához.

Nagy-Britanniában újra bevizsgálják a megoldást. Aggódni egyelőre nem kell, a jelenlegi kutatási eredmények szerint a használt abroncsok, melyek a játszótéren a homokozóknál, vagy virágágyásokban vannak felhasználva, nem környezetkárosítók, legfeljebb kinézetük miatt érheti őket kifogás. A mostani vizsgálat a darált, akár finom porrá váló gumira vonatkozik, ennek eredményeit érdemes figyelemmel követni a jövőben.

Via 444/Telegraph

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.