A Történelemtanárok Egylete (TTE) azt szorgalmazza, hogy a tanév végén szakmai szervezetek bevonásával vizsgálják...
A Történelemtanárok Egylete (TTE) azt szorgalmazza, hogy a tanév végén szakmai szervezetek bevonásával vizsgálják felül és korrigálják a kerettantervet és az új tankönyveket.
A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásában azt írta: meg kell vizsgálni, helyesnek bizonyul-e az, hogy a hangsúly a képességfejlesztésről a lexikális ismeretek felé, a széles értelemben vett társadalomtörténet helyett a politikatörténet irányába tolódott el, s a kerettanterv és az arra épülő tankönyvek az általános emberi értékrenden túl bármely elvárt vagy elvártnak vélt értékrendet jelenítsenek meg.
Véleményük szerint át kell tekinteni azt is, hogy a kerettanterv alapján készült új tankönyvek adattartalma a rendelkezésre álló időben megtanítható-e, vagy a régmúltról tanítandókat csökkenteni kell.
A TTE álláspontja, hogy a tankönyvek választhatósága érték, és elfogadhatatlannak tartják az egyetlen, mindenki számára kötelező tankönyv bevezetésének koncepcióját. Kiemelték, hogy ragaszkodnak a tanár szakmai szabadságának, autonómiájának tiszteletben tartásához. Elfogadhatatlannak tartják a Nemzeti Pedagógus Kar "kényszertagságát", továbbá azt, hogy jogszabály alapján ez kivételezett helyzetbe kerüljön pénzügyi szempontból, valamint annak reprezentatív testületként való feltüntetését.
Mint írták, a történelemtanítás, a tankönyvkészítés, illetve a helyi tantervek kidolgozása során hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a történelmi valósággal ellentétes, hamis mítoszok bemutatását megfelelő, kiérlelt tudományos eredmények alapján tárgyalják. Az állásfoglalásban kitértek arra is, hogy a határon túli kirándulások esetében fontosnak tartják az ott élő magyarok mellett a szomszéd népek kultúrájának megismertetését.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
