A Történelemtanárok Egylete (TTE) azt szorgalmazza, hogy a tanév végén szakmai szervezetek bevonásával vizsgálják...
A Történelemtanárok Egylete (TTE) azt szorgalmazza, hogy a tanév végén szakmai szervezetek bevonásával vizsgálják felül és korrigálják a kerettantervet és az új tankönyveket.
A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásában azt írta: meg kell vizsgálni, helyesnek bizonyul-e az, hogy a hangsúly a képességfejlesztésről a lexikális ismeretek felé, a széles értelemben vett társadalomtörténet helyett a politikatörténet irányába tolódott el, s a kerettanterv és az arra épülő tankönyvek az általános emberi értékrenden túl bármely elvárt vagy elvártnak vélt értékrendet jelenítsenek meg.
Véleményük szerint át kell tekinteni azt is, hogy a kerettanterv alapján készült új tankönyvek adattartalma a rendelkezésre álló időben megtanítható-e, vagy a régmúltról tanítandókat csökkenteni kell.
A TTE álláspontja, hogy a tankönyvek választhatósága érték, és elfogadhatatlannak tartják az egyetlen, mindenki számára kötelező tankönyv bevezetésének koncepcióját. Kiemelték, hogy ragaszkodnak a tanár szakmai szabadságának, autonómiájának tiszteletben tartásához. Elfogadhatatlannak tartják a Nemzeti Pedagógus Kar "kényszertagságát", továbbá azt, hogy jogszabály alapján ez kivételezett helyzetbe kerüljön pénzügyi szempontból, valamint annak reprezentatív testületként való feltüntetését.
Mint írták, a történelemtanítás, a tankönyvkészítés, illetve a helyi tantervek kidolgozása során hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a történelmi valósággal ellentétes, hamis mítoszok bemutatását megfelelő, kiérlelt tudományos eredmények alapján tárgyalják. Az állásfoglalásban kitértek arra is, hogy a határon túli kirándulások esetében fontosnak tartják az ott élő magyarok mellett a szomszéd népek kultúrájának megismertetését.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
