Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke interjút adott a Mandinernek. Ő nem látja olyan borúsan a helyzetet, de azért jó pár kritikával egyetért.
Horváth a pedagógusbérekről érdekesen nyilatkozik. Elismeri, korábban jobb volt, hogy a minimálbérhez volt kötve az alapilletmény. (Ez ma egy vetítési alaphoz kötött, ami a minimálbérrel ellentétben két éve változatlan. Hogy ezzel mennyit buknak a tanárok, arról itt írtunk.) Arról is beszél, hogy sajnos nem egy összegben történt a béremelés, hanem évekre elnyújtva. Ezután mégis azt mondja: „nehezen tudom eldönteni, hogy a mostani helyzet jó-e, vagy sem. Nyilván mindenki több fizetést szeretne”.
Hogy lesz-e sztrájk, arra nem kapott választ a lap Horváthtól, mint mondta, „nehéz szívvel tippelnék, azt gondolom, hogy a vélelmezések általában befolyásolják az eseményeket”.
Az egész Kliket (a tiltakozó tanároktól eltérően) Horváth nem látja teljesen rossznak. Mint mondta: „amikor Győr-Moson-Sopron megyében alapítvány vett át önkormányzattól általános iskolákat, akkor a pedagógusok számára nem az volt a kérdés, hogy mondjuk nem kapnak utazási költséget vagy megbízási díjak maradnak el, hanem féléves fizetéselmaradások voltak. Ezt a helyzetet például stabilizálta a Klik. Az államnak igenis felelősséget kell vállalnia azért, hogy bérelmaradások ne legyenek. Ezért volt számomra döbbenetes, hogy ha bér nem is, de megbízási díjak, jubileumi jutalmak, érettségivel kapcsolatos bérezések elmaradtak. Alapvetően azonban a bérezést stabilizálta a központ felállása.”
Ugyanakkor karácsony előtt késtek a bérek is, igaz az nem a Klik hibája volt, hanem az államkincstáré.
Horváth gondnak látja, hogy az óraszámok nagyon magasak. Szerinte mind a tanárok, mind a diákok fásultak a leterheltség miatt. Szerinte felül kellene vizsgálni a tananyag tartalmát, és el kéne dönteni, mire van szükség, mire pedig nincs.
Az elnök szerint balesetveszélyes helyzeteket eredményez, hogy nincsenek meg a feltételei a mindennapos testnevelésnek, mégis kötelező az. Mint mondta, a mindennapos énekóra ötlete pedig úgy megvalósíthatatlan, hogy pluszban épülne be a tantervbe, hiszen úgy már heti 40-re nőne a kötelező tanórák száma. Hogy lesz-e sztrájk, arra nem kapott választ a lap Horváthtól, mint mondta, „nehéz szívvel tippelnék, azt gondolom, hogy a vélelmezések általában befolyásolják az eseményeket”.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
