"Ezt el kell felejteni" - polgármesterek az iskolák államosításáról

Bár a decentralizációt hangoztatja a kormányzat, a megmaradt önkormányzati tulajdonú iskolák államosítása távolról sem ezt mutatja, ki is akadtak az önkormányzatok.

  • Unyatyinszki György
Pásztó már visszakérte iskoláit, most mégis államosítanák.
Stiller Ákos

A Köznevelési kerekasztal keddi találkozóját követően az oktatási államtitkárság úgy módosítaná a közoktatási rendszert, hogy felszámolná az önkormányzati-állami működtetői rendszert. A rendszer eddig kettős volt, a fenntartó a Klik volt, ő fizette például a tanárokat, vásárolták a krétát (elvileg), ezzel szemben az iskolák működtetői többnyire az önkormányzatok maradtak, ők feleltek például azért, ha hullott a vakolat, vagy betört egy ablak.

Az épületek és az infrastruktúra az iskolák 55 százalékában az önkormányzatoké - egyelőre. A kormány államosító törekvése nem egyértelmű, hogy kisajátítanák az önkormányzati tulajdont, vagy ingyenesen használatba vennék - mint azt a magániskoláknál(!) tervezik. A hvg.hu-nak tett fel költő kérdést Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere:

"Ezentúl vendégek leszünk a saját iskolánkban?"

Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke közleményükben úgy fogalmazott, hogy "esztelen és veszélyes" a kormány terve, melynek nem érti a logikáját. Utóbbi kijelentését az indokolja, hogy az az önkormányzatok, akik még 2012-2013-ban adták át az államnak az iskoláikat, hozzájárulást kellett fizetniük a költségekhez. Ez az összeg azonban rendre magasabb volt, mint amiből az önkormányzatok korábban egyedül működtetté az iskoláikat. Siklós, Pásztó, Bátaszék önkormányzata is 30-40 millió forintot spórolt, hogy visszakérte az iskoláját.

Pásztó korábban visszakérte az államtól az iskoláját, így mikor Dömsödi Gábor polgármester úgy nyilatkoztik, hogy

Itt van most ez az iskolaüzemeltetés ügy. Vagyis ennek az elvétele az önkormányzatoktól. Na, ezt sürgősen el kéne felejteni!

azt lehet, hogy érdemes megfontolni.

A témában ajánljuk
Eldőlt, ki veszi a krétát: az iskolák működtetője is az állam lesz

Tehát, az önkormányzatok olcsóbban működtették az iskoláikat eddig, nem mellesleg a nagyobb önkormányzatok kielégítőbben tudták ellátni az intézményeket, mikor a Kliknél már jelentkeztek az ellátási gondok. Fábri István csömöri polgármester azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a Klik csak a minimumra törekedett: megvonták az ingyenes táboroztatást, leépítették a diákok programjait is, valamint más szakmai kiadásokat is csökkentettek.

Ebben a közegben előfordult, hogy az önkormányzatoknak kellett besegítenie a Kliknek, hogy rendezett mederben folyjon az oktatás. Joggal merül fel a kérdés, hogy, mikor Lázár János miniszter, vagy az oktatási államtitkárság a "vegyes rendszer kudarcáról" beszél, akkor a Kliknek milyen szerepet tulajdonítanak?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.