Ezért kellett sürgősen a Kliknek az iskoláktól a válasz a sítáboraikról

Gyorsan kiértékelték a válaszokat.

  • eduline/mti
AFP / Massoud Hossaini

Az adatkérő levelet az olaszországi Verona közelében történt buszbaleset után küldte ki a Klebelsberg Központ: az iskolai sítáborok szervezésének körülményeiről, hátteréről kért információkat a köznevelési intézményektől.

Solti Péter, az iskolafenntartó elnöke vasárnap este az M1-en elmondta: a beérkezett információkat még vizsgálják, de annyi kijelenthető, hogy az általuk fenntartott iskolák 14-15 százaléka szervez sítáborokat, amelyeken mintegy 8500 diák vesz részt, őket körülbelül 1000 oktató, vagy segítő kíséri. A központ vezetőjének közlése szerint nagyon vegyes képet mutat a sítáborok szervezése, hiszen előfordul, hogy az iskolák utazási irodákhoz fordulnak, vagy tornatanárok végzik azt (miként a veronai buszbalesetben érintett intézmény, a Szinyei Merse Pál Gimnázium esetében is történt), de arra is van példa, hogy az oktatási intézmények közösen bonyolítják a szervezést. 

A kért adatok alapján felmérik: szükséges-e fenntartói intézkedéseket hozni az iskolák munkájának segítésére, valamint szeretnének meggyőződni arról, hogy mindenhol a legnagyobb rendben zajlik a szervezőmunka.

"A baleset, az baleset" - nyilatkozta egy igazgatóhelyettes az Eduline-nak a hét során, mikor értetlenségének adott hangot, hogy a bekért adatoknak milyen funkciója lehet a Klik számára. Elmondása szerint a bekért adatok alapján aligha lehet elképzelni, hogy egy hasonló tragédiát megelőzhetne a Klik.

Értelmetlen kérdésekkel bombázta a Klik az igazgatókat a sítáborokról

Alig egy óra válaszadási időt kaptak az intézményvezetők. Az eltelt évek során számos alkalommal kért rendkívül rövid időn belül adatszolgáltatást a Klebelsberg Központ, előfordult például, hogy a "migráns" tanulókról kellett információkat kiadniuk. A szombatra virradó éjjel történt veronai buszbaleset ismét egy váratlan, furcsa és értelmetlennek tűnő adatkérést eredményezett a Klik részéről - tudta meg az Eduline.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu