Ezentúl nem a diák dönt arról, hol tölti a gyakorlatát

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt várja, hogy négy év alatt a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre nő a duális szakképzésben résztvevő diákok száma - jelentette ki a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.

  • MTI
euroskills

Obrodina László hozzátette: a gazdasági kamara vállalta, hogy a jelenlegi 8 ezerről akár 20 ezerre is növeli a gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások számát.

A következő tanévtől már nem a diák dönthet arról, hogy tanműhelyben vagy egy cégnél vesz részt gyakorlati oktatáson, csak abban az esetben marad a tanműhelyben, ha a kamara igazolja, hogy nem lehet megfelelő külső képzési helyszínt biztosítani számára - emlékeztetett a helyettes államtitkár.

A tanulót vállaló cégek bővülését különböző kedvezményekkel kívánja segíteni a kormányzat. A kis- és középvállalkozások például elszámolhatják az oktató bérköltségét, a nagyvállalatok pedig kedvezményeket kapnak a tanműhely fenntartásához, illetve automatikusan jár nekik az eddig pályázat útján elérhető fejlesztési támogatás.

Mindettől azt remélik, hogy a gyakorlatorientált képzésnek köszönhetően jobb szaktudással kerülnek ki a tanulók az iskolából, csökken a lemorzsolódás, illetve többen választják a szakiskolai képzést - mondta a helyettes államtitkár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.