Ezentúl nem a diák dönt arról, hol tölti a gyakorlatát

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt várja, hogy négy év alatt a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre nő a duális szakképzésben résztvevő diákok száma - jelentette ki a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.

  • MTI
euroskills

Obrodina László hozzátette: a gazdasági kamara vállalta, hogy a jelenlegi 8 ezerről akár 20 ezerre is növeli a gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások számát.

A következő tanévtől már nem a diák dönthet arról, hogy tanműhelyben vagy egy cégnél vesz részt gyakorlati oktatáson, csak abban az esetben marad a tanműhelyben, ha a kamara igazolja, hogy nem lehet megfelelő külső képzési helyszínt biztosítani számára - emlékeztetett a helyettes államtitkár.

A tanulót vállaló cégek bővülését különböző kedvezményekkel kívánja segíteni a kormányzat. A kis- és középvállalkozások például elszámolhatják az oktató bérköltségét, a nagyvállalatok pedig kedvezményeket kapnak a tanműhely fenntartásához, illetve automatikusan jár nekik az eddig pályázat útján elérhető fejlesztési támogatás.

Mindettől azt remélik, hogy a gyakorlatorientált képzésnek köszönhetően jobb szaktudással kerülnek ki a tanulók az iskolából, csökken a lemorzsolódás, illetve többen választják a szakiskolai képzést - mondta a helyettes államtitkár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.