Ez is csak egy városi legenda: hány gramm az emberi lélek?

Miért olyan elterjedt a nézet, hogy az emberi lélek 21 grammot nyom, miért pont ennyit, és mi ebből az igazság? Újabb tudományos tévhitet leplezünk le.

  • Eduline

 

Shutterstock

Bizonyára hallottatok arról az elképzelésről, hogy az emberi test a halál pillanatában 21 grammot veszít a súlyából. A 20. századi amerikai orvos, Duncan MacDougall meggyőződése szerint ez a lélek súlya. A kísérletsorozat azonban, amellyel erre a következtetésre jutott, több sebből is vérzik - mutat rá az Urbanlegends.

MacDougall tüdővészes betegeken próbálta meg igazolni a mérhető lélek elméletét. Ehhez mindössze hat embert vizsgált meg, mindannyiukat haláluk előtt egy nagy ipari mérlegre fektette, majd figyelte a súlyukat. Azt állapította meg, hogy a halál beálltakor hirtelen és látványosan következik be a súlyvesztés, amelyet a hat vizsgálat alapján átlagosan 21 grammban állapított meg. A hat ember mellett tizenöt kutyát is mérlegre tett, az ő esetükben azonban nem tapasztalt ilyet - ez pedig összecsengett vallási meggyőződésével is, miszerint az állatoknak nincs lelkük.

Első kritikusa Augustus P. Clarke volt, szerinte a súlyvesztés azért történik, mert a halál beálltakor a tüdő nem hűti tovább a vért, így hirtelen megemelkedik a test hőmérséklete és vele együtt megugrik az izzadás mértéke is, a híres "21" gramm pedig az elpárolgó verejték. A kutyáknak viszont alig van izzadságmirigyük, a testüket ugyanis lihegéssel hűtik, náluk ezért nem tapasztalhatott MacDougall hasonló súlyvesztést.

Ráadásul MacDougall a 21 grammot is túlságosan erőltette. Hat páciense közül volt, akinél elsőre kijött az ominózus érték, míg máskor csak több részletben, összeadva jutott el idáig, két esetben pedig saját maga minősítette érvénytelennek a mérést. Akkoriban pedig még a halál beálltának pontos idejét sem tudták könnyen meghatározni.

MacDougall időközben a lélek kutatásának megszállottja lett. Négy évvel később, 1911-ben a New York Times, amely az első eredményeit is közölte, arról írt, hogy az orvos megtalálta a testet elhagyó lélek lefényképezésének módját. Ezután többször nem számoltak be az eredményeiről, MacDougall pedig kilenc év múlva elhalálozott.

Még több tudományos tény és tévhit

Négy tudományos tény, amit biztosan nem tudtatok

Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

Ez sem úgy van, ahogyan az iskolában tanították

Ma is érdemes volt felkelni: a paradicsom tényleg gyümölcs

Öt tudományos tény, amire mindig is kíváncsiak voltunk

Nyolc (meglepő) tudományos tény, amit nem tanítanak az iskolában

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.