Érettségire mindenkinek legalább alapfokon kell tudnia egy nyelvet

Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik, de megfelelően képzett pedagógus esetén már 1-3. osztályban is elindulhat, második idegen nyelvet pedig hetediktől tanulhatnak a diákok - egyebek között ezt tartalmazza a Nemzeti alaptanterv módosításának tervezete, amelyet a kormany.hu oldalon tettek közzé.

  • MTI
Túry Gergely

A január 17-ig véleményezhető dokumentum rögzíti, hogy amennyiben az 1-3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása ezen évfolyamokon is megkezdhető. 

Az első idegen nyelv megválasztásakor - amely az angol, német, francia, továbbá a kínai lehet - biztosítani kell, hogy azt a diákok felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. 

A középiskolákban az érettségi idejére biztosítani kell az első idegen nyelv legalább B1 szintű (önálló nyelvhasználatra képes) elsajátítását. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a különböző nyelvek. 

A módosítás emellett rögzíti a különböző műveltségterületek elvárásait is 1-4., 5-8. és 9-12. évfolyamokra. A tervezet kitér arra, hogy az iskolák a rendeletben foglaltak alapján 2014. március 31-éig vizsgálják felül pedagógiai programjukat. Az intézmények a 2014/2015-ös tanévben a felülvizsgált pedagógiai programjuk szerint kezdik meg a nevelő-oktató munkát.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.