Elutasítják a menekülteket a diákok, de többségük külföldre menne dolgozni

Elégedetlenek az oktatási rendszerrel, jó fizetést akarnak, és elutasítják a menekülteket - ez lett a kecskeméti ifjúságkutatás eredménye. A megkérdezettek háromnegyede menne külföldre a jó munkahelyért.

  • Eduline

Kecskeméten ötévente végeznek ifjúságkutatást, idén pedig 1026, a városban élő vagy tanuló 7-12. osztályos diákot vontak be a felmérésbe - írja a baon.hu.

A fiataloknak feltették azt a kérdést, mi lenne a legsürgetőbb teendőjük, ha ők lehetnének a város polgármestere. A munkahelyteremtést a válaszadók fele a három legégetőbb probléma között említette, de sokan az oktatás színvonalának emelését, és az egészségügy javítását tűzné ki célul.

A leendő munkahelyükkel kapcsolatban a jó fizetést, a stresszmentes környezetet és a jó fej főnököt tartották a legfontosabbnak. A válaszadók háromnegyede nem zárná ki, hogy külföldre menjen a számára megfelelő állásért. Beszédes, hogy a diákok többsége szerint az oktatási rendszer nem készít fel megfelelően a munkapiacra. Ezért aztán nem meglepő, hogy a kapcsolati tőkét többre tartják a tudásnál.

A permanens menekültellenes kampány megtette a hatását a fiatalok körében is, a kecskeméti diákoknál ugyanis a legelutasítottabb társadalmi csoport a migránsoké és menekülteké, illetve a büntetett előéletűeké. Ugyanakkor legkevésbé a kisgyermekes családok, a határon túli magyarok és a nem magyar nemzetiségű külföldiek szomszédsága lenne zavaró a megkérdezettek számára.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.