Elutasítják a menekülteket a diákok, de többségük külföldre menne dolgozni

Elégedetlenek az oktatási rendszerrel, jó fizetést akarnak, és elutasítják a menekülteket - ez lett a kecskeméti ifjúságkutatás eredménye. A megkérdezettek háromnegyede menne külföldre a jó munkahelyért.

  • Eduline

Kecskeméten ötévente végeznek ifjúságkutatást, idén pedig 1026, a városban élő vagy tanuló 7-12. osztályos diákot vontak be a felmérésbe - írja a baon.hu.

A fiataloknak feltették azt a kérdést, mi lenne a legsürgetőbb teendőjük, ha ők lehetnének a város polgármestere. A munkahelyteremtést a válaszadók fele a három legégetőbb probléma között említette, de sokan az oktatás színvonalának emelését, és az egészségügy javítását tűzné ki célul.

A leendő munkahelyükkel kapcsolatban a jó fizetést, a stresszmentes környezetet és a jó fej főnököt tartották a legfontosabbnak. A válaszadók háromnegyede nem zárná ki, hogy külföldre menjen a számára megfelelő állásért. Beszédes, hogy a diákok többsége szerint az oktatási rendszer nem készít fel megfelelően a munkapiacra. Ezért aztán nem meglepő, hogy a kapcsolati tőkét többre tartják a tudásnál.

A permanens menekültellenes kampány megtette a hatását a fiatalok körében is, a kecskeméti diákoknál ugyanis a legelutasítottabb társadalmi csoport a migránsoké és menekülteké, illetve a büntetett előéletűeké. Ugyanakkor legkevésbé a kisgyermekes családok, a határon túli magyarok és a nem magyar nemzetiségű külföldiek szomszédsága lenne zavaró a megkérdezettek számára.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.