Bár az alapbérük nő, a túlóráért és a helyettesítésért nem kapnak juttatást a tanárok szeptembertől. A szakvizsgával rendelkezők elveszítik az előnyüket: nekik egyelőre várniuk kell a magasabb kategóriába kerülésre - és így a fizetésemelésre is. Nő a kötelező óraszám, az általános iskolákban pedig délután négyig kell foglalkozásokat szervezni. A tanórákon felügyelők ellenőrzik a tanárok munkáját, áprilisban pedig megalakul a kötelező tagságú Nemzeti Pedagógus Kar. "Túlélőcsomag" tanároknak a 2013/14-es tanévhez.
Emelkedik az alapbér, viszont megszűnik több pótlék és a túlórapénz
Szeptembertől bevezetik a pedagógus-életpályamodellt, amelynek része a bérezés átalakítása és a munkaidő változása is. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik a tanárok fizetése, eltörlik viszont a túlóra- és helyettesítési díjakat, a többszakos és a hiányszakon tanító pedagógusok pótlékát, illetve a minőségi bérpótlékot. A béremelés vesztesei a szakvizsgával rendelkező, régóta a pályán lévő tanárok lesznek - bár a pedagógusokat képzettség alapján négy kategóriába osztják, minősítő vizsgára - amellyel növekedne a fizetés - egyelőre nem lehet jelentkezni.
A béreket a mindenkori minimálbérhez kötik: főiskolai végzettség esetén ennek a 157,8 százalékával, egyetemi végzettség esetén 172,9 százalékával kell számolni. A kormany.hu-n közzétett táblázat alapján a főiskolai diplomával rendelkező tanárok fizetése így 154 644 és 293 824 forint, az egyetemi végzettségűeké pedig 169 442, illetve 321 940 forint között lesz a pályán eltöltött évek számától függően.
Eredetileg ennél nagyobb emelést kaptak volna a tanárok: a parlament kedden fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amely alapján a pedagógus-életpályamodell kiterjed a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ugyanakkor az eredetileg tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapják meg az érintettek.
A kormányzati nyilatkozatok szerint a jogosultak körének bővítése, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint azonban a fedezet hiánya miatt kapnak növekszik kisebb mértékben a tanárok fizetése. A béremelésről részletesen itt olvashattok.
Heti 32 óra lesz a kötött munkaidő
A heti 40 órás munkaidőből 32 órával rendelkezhet az intézményvezető, ebből 22-26 órát kell neveléssel-oktatással tölteni. A tanórák mellett ebbe beletartoznak az egyéb foglalkozások is, mint a szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás, napközis foglalkozás és a tanulószoba. A kötelező óraszám eddig 22 volt.
A maradék heti 6-10 órába kell beleférnie a tanulói felügyeletnek és a helyettesítéseknek, de - ha van rá idő - lehet foglalkozni a tanórákra való felkészüléssel, a diákok teljesítményének értékelésével, ügyviteli tevékenységgel, a sportélet és szabadidő szervezésével, a diákmozgalom segítésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokkal, illetve intézményi dokumentumok készítésével.
Időkeret biztosan lesz a különböző programokra: szeptembertől ugyanis az általános iskolákban délután négyig kell foglalkozásokat szervezni: az összes diáknak kötelező bennmaradni - felügyeletet délután ötig kell biztosítani.
Három évfolyamon új kerettantervek szerint kell tanítani
Az új Nemzeti Alaptantervet 2013-ban az első, az ötödik és kilencedik évfolyamon, felmenő rendszerben vezetik be. Az iskolák az óraszámok tíz százalékáról dönthettek szabadon: emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az "extra" tantárgyak közül is, mint amilyen a családi életre nevelés vagy a jelenismeret.
Hittant vagy erkölcstant heti egy órában egyelőre az elsősöknek, ötödikeseknek, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok hetedik évfolyamának kell tanulnia. Az idei tanévben az 1-2., az 5-6. és a 9-10. évfolyamosoknak kötelező a mindennapos tesióra, amelyen relaxációt is kell majd tanítani. Milyen változások lesznek még az iskolákban? A szülőknek és diákoknak szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Jön a kötelező pedagóguskar
A Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról szóló törvénymódosítást májusban nyújtotta be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, a parlament pedig június 26-án fogadta el. A karnak minden, az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógus automatikusan a tagja lesz, az alapszabály, illetve a testület által megalkotandó Pedagógus Etikai Kódex szerint etikai eljárást folytathatnak ellenük. Tagdíjat nem kell fizetni.
Az országos küldöttgyűlés alakuló ülését az oktatásért felelős miniszter - vagyis Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hívja össze - 2014. április 30-ig. A köztestület - amely az eredeti tervezetben még Magyar Pedagógus Karként szerepelt - véleményezheti a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályokat, állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet. 16 szakmai tagozattal működik majd. A karnak minden megyében és a fővárosban lesz területi szerve, és 16 szakmai tagozattal működik majd.
A szakmai szervezetek nem fogadták kitörő örömmel a kötelező tagságú pedagóguskar ötletét: Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke egy májusi sajtótájékoztatón azt mondta: ebben a "totális fegyelmezés szándéka" nyilvánul meg, ráadásul a kar felesleges, mivel az alulról építkező, demokratikusan működő szakmai szervezetek eddig is ellátták azokat a feladatokat, amelyeket most a Nemzeti Pedagógus Karnak szánnak.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a pedagógustársadalom "beterelése kötelező jelleggel" a testületbe, valamint a majdani etikai kódex elkészítése azt az üzenet hordozza, hogy a pedagógusok munkáját és a magánéletet is folyamatosan megfigyelés alatt tartják majd. A Nemzeti Pedagógus Karról szóló összes cikkünket itt találjátok.
Tanfelügyelők ellenőrzik a tanárok munkáját
Szeptembertől bevezetik a tanfelügyeleti rendszert: öt év alatt az összes iskolába ellátogatnak az "ellenőrök", akik folyamatosan vizsgálják majd a tanárok munkáját. A kéttagú szakértői bizottságok megnézik az intézmények helyi dokumentumait, interjúkat készítenek a pedagógusokkal, és végigülik a tanórákat: belenézhetnek a diákok füzetébe is, hogy információt szerezzenek a tanárok munkájáról. A Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete (KSZOE) üdvözölte a rendszer bevezetését: közleményük szerint az ellenőrzés sokat fog emelni a köznevelés, közoktatás megítélésén, illetve a pedagógiai munka színvonalán. A részleteket itt olvashatjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
