Egyre többet ér a diákmunka, a tanulók közel fele már dolgozik is

Míg a korábbi években a diákoknak mintegy tíz százaléka vállalt valamilyen munkát, ez az arány jelenleg nagyjából negyven százalék - idézi pénteki számában a Népszabadság Simon Balázst, a legnagyobb iskolaszövetkezeteket tömörítő DiákÉSZ főtitkárát. A lap hangsúlyozza, hogy ezzel párhuzamosan az órabérek is növekedésnek indultak.

  • MTI
Shutterstock

A cikk szerint az arány növekedése nem jelenti azt, hogy többen dolgoznának, ugyanis a diákok száma csökkent, ráadásul a felsőoktatási intézményekben megszigorodtak a jelenléti szabályok, vagyis kevesebb lett a munkára fordítható szabadidő is.

Kott Zoltán, a Meló-Diák igazgatósági tagja úgy becsülte, hogy a nyári hónapokban jellemzően harminc százalékkal többen dolgoznak, pedig az év más időszakaiban is lenne igény a diákmunkára.

Az iskolaszövetkezetek felmérései szerint így is évente 130 ezren végeznek hosszabb-rövidebb ideig valamilyen munkát, a megrendelők száma pedig folyamatosan gyarapszik.

Diákként dolgozol? Ezt ne feledd!

Ezzel párhuzamosan körülbelül egy éve kezdtek nőni az órabérek. Amíg korábban szerencsésnek mondhatta magát, aki minimálbér körüli óradíjért el tudott helyezkedni, jelenleg a kevésbé jól fizető térségekben is 630-640 vagy ezek fölötti összeg a diákmunkások óradíja. Budapesten pedig 740-750 forint alatt garantáltan nem találnak diákmunkásokat a cégek - derül ki a cikkből.

Korábban arról is lehetett hallani, hogy a diákmunk - főleg a nyári szezonban - felértékelődött, annyian mentek külföldre. Emiatt is nőhettek a tanulók bérei.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.