Míg a korábbi években a diákoknak mintegy tíz százaléka vállalt valamilyen munkát, ez az arány jelenleg nagyjából negyven százalék - idézi pénteki számában a Népszabadság Simon Balázst, a legnagyobb iskolaszövetkezeteket tömörítő DiákÉSZ főtitkárát. A lap hangsúlyozza, hogy ezzel párhuzamosan az órabérek is növekedésnek indultak.
A cikk szerint az arány növekedése nem jelenti azt, hogy többen dolgoznának, ugyanis a diákok száma csökkent, ráadásul a felsőoktatási intézményekben megszigorodtak a jelenléti szabályok, vagyis kevesebb lett a munkára fordítható szabadidő is.
Kott Zoltán, a Meló-Diák igazgatósági tagja úgy becsülte, hogy a nyári hónapokban jellemzően harminc százalékkal többen dolgoznak, pedig az év más időszakaiban is lenne igény a diákmunkára.
Az iskolaszövetkezetek felmérései szerint így is évente 130 ezren végeznek hosszabb-rövidebb ideig valamilyen munkát, a megrendelők száma pedig folyamatosan gyarapszik.
Ezzel párhuzamosan körülbelül egy éve kezdtek nőni az órabérek. Amíg korábban szerencsésnek mondhatta magát, aki minimálbér körüli óradíjért el tudott helyezkedni, jelenleg a kevésbé jól fizető térségekben is 630-640 vagy ezek fölötti összeg a diákmunkások óradíja. Budapesten pedig 740-750 forint alatt garantáltan nem találnak diákmunkásokat a cégek - derül ki a cikkből.
Korábban arról is lehetett hallani, hogy a diákmunk - főleg a nyári szezonban - felértékelődött, annyian mentek külföldre. Emiatt is nőhettek a tanulók bérei.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
