Egyre többen járnak egyházi iskolákba

Bár egyre kevesebb a diák, az elmúlt öt tanévben csaknem megduplázódott az egyházi iskolákba, óvodába járó gyerekek aránya – írta a Magyar Nemzet.

  • MTI
MTI / Komka Péter

A Magyar Nemzet szerint az egyházi óvodákat választó családok aránya megduplázódott, háromról hat százalékra nőtt. Míg a 2010-2011-es tanévben 12 450 gyerek járt valamilyen felekezeti óvodába, addig az elmúlt tanévben már 21 615, miközben az önkormányzati óvodák létszáma 316 ezerről 290 ezerre apadt.

Az általános iskolák esetében amíg az állami intézményekben öt év alatt csaknem 55 ezerrel kevesebb lett a tanuló, az egyházi általánosokban 47 ezerrel nőtt a létszám, így az elmúlt tanévben már az általános iskolások 13 százaléka, összesen 98 ezer gyerek járt egyházi intézménybe, míg ugyanez az arány 2010-ben csak hat százalék volt.

Az állami szakiskolákba járók létszáma 33 százalékkal csökkent, és 108 ezerről 72 ezerre apadt, ezzel szemben az egyházi fenntartásúakban több mint kétszer annyian lettek a diákok. Ezzel a felekezeti oktatást választók aránya 3,5 százalékról 10,2 százalékra nőtt 2010 és 2014 között. A gimnazisták körében 15-ről 20 százalékra emelkedett az egyházi iskolába járók aránya, a szakközépiskolákban pedig 2,6 százalékról 10,8 százalékra nőtt - olvasható a Magyar Nemzetben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.