Egyre többen járnak egyházi iskolákba

Bár egyre kevesebb a diák, az elmúlt öt tanévben csaknem megduplázódott az egyházi iskolákba, óvodába járó gyerekek aránya – írta a Magyar Nemzet.

  • MTI
MTI / Komka Péter

A Magyar Nemzet szerint az egyházi óvodákat választó családok aránya megduplázódott, háromról hat százalékra nőtt. Míg a 2010-2011-es tanévben 12 450 gyerek járt valamilyen felekezeti óvodába, addig az elmúlt tanévben már 21 615, miközben az önkormányzati óvodák létszáma 316 ezerről 290 ezerre apadt.

Az általános iskolák esetében amíg az állami intézményekben öt év alatt csaknem 55 ezerrel kevesebb lett a tanuló, az egyházi általánosokban 47 ezerrel nőtt a létszám, így az elmúlt tanévben már az általános iskolások 13 százaléka, összesen 98 ezer gyerek járt egyházi intézménybe, míg ugyanez az arány 2010-ben csak hat százalék volt.

Az állami szakiskolákba járók létszáma 33 százalékkal csökkent, és 108 ezerről 72 ezerre apadt, ezzel szemben az egyházi fenntartásúakban több mint kétszer annyian lettek a diákok. Ezzel a felekezeti oktatást választók aránya 3,5 százalékról 10,2 százalékra nőtt 2010 és 2014 között. A gimnazisták körében 15-ről 20 százalékra emelkedett az egyházi iskolába járók aránya, a szakközépiskolákban pedig 2,6 százalékról 10,8 százalékra nőtt - olvasható a Magyar Nemzetben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.