Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Bár egyre kevesebb a diák, az elmúlt öt tanévben csaknem megduplázódott az egyházi iskolákba, óvodába járó gyerekek aránya – írta a Magyar Nemzet.

A Magyar Nemzet szerint az egyházi óvodákat választó családok aránya megduplázódott, háromról hat százalékra nőtt. Míg a 2010-2011-es tanévben 12 450 gyerek járt valamilyen felekezeti óvodába, addig az elmúlt tanévben már 21 615, miközben az önkormányzati óvodák létszáma 316 ezerről 290 ezerre apadt.
Az általános iskolák esetében amíg az állami intézményekben öt év alatt csaknem 55 ezerrel kevesebb lett a tanuló, az egyházi általánosokban 47 ezerrel nőtt a létszám, így az elmúlt tanévben már az általános iskolások 13 százaléka, összesen 98 ezer gyerek járt egyházi intézménybe, míg ugyanez az arány 2010-ben csak hat százalék volt.
Az állami szakiskolákba járók létszáma 33 százalékkal csökkent, és 108 ezerről 72 ezerre apadt, ezzel szemben az egyházi fenntartásúakban több mint kétszer annyian lettek a diákok. Ezzel a felekezeti oktatást választók aránya 3,5 százalékról 10,2 százalékra nőtt 2010 és 2014 között. A gimnazisták körében 15-ről 20 százalékra emelkedett az egyházi iskolába járók aránya, a szakközépiskolákban pedig 2,6 százalékról 10,8 százalékra nőtt - olvasható a Magyar Nemzetben.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).