Az oktatási intézmények kálváriája 2013 nyarán kezdődött, amikor Dusan Caplovic akkori oktatásügyi miniszter racionalizációs reformcsomaggal állt elő. A szaktárca az iskolák addigi fejpénz alapú finanszírozását osztályalapú finanszírozásra akarta változtatni, és alacsony osztálylétszámokat kívánt bevezetni. A tárca az iskolák hatékonyságának növelésével és a takarékosság szükségességével indokolta az újítást, de sosem nevesítette a megtakarítandó összeget, amely sajtóbecslések szerint legfeljebb 1,5 millió euró lehetett volna

A jogszabály negatív következményei - az alacsony diáklétszámú iskolák ellehetetlenítése - azonnal bírálatok sorát váltotta ki szakmai, civil és politikai szervezetek részéről. Közel 400 iskolát zárhattak volna be, ebből nagyjából 100 magyar kisebbségi iskola volt.

A törvénytervezet visszavonását vagy módosítását ősszel többször is indítványozták az iskolák leépítése elleni tiltakozásban vezető szerepet játszó felvidéki magyar szervezetek. A tiltakozások eredmény nélkül maradtak, az új közoktatási törvénynek 2015 szeptemberében kellett volna életbe lépnie. Ám később erre nem került sor, az általános iskolák alsó tagozatai esetében 2016 szeptemberére tolták ki a törvény hatályának kezdetét.

A magyar iskolák szempontjából ez időnyerésre jó volt, mert így a felső tagozatok és középiskolák esetében már hatályos rendelkezést sem tartották be az iskolák és a hatalom sem tartatta be

 - mondta Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke.

A Magyar Közösség Pártjának (MKP) kérése alapján a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 2015. decemberi ülésén a magyar kormány segítséget ajánlott fel a bezárással fenyegetett felvidéki magyar iskoláknak. A kormány átmenetileg egy "pót-normatíva" segítségével tartotta volna meg az oktatási intézményeket. E segítség ígéretével azon bizonytalanság eloszlatásához is hozzájárultak, amely a közelgő iskolai beíratások, illetve a bizonytalan jövőjű iskolák kapcsán a gyermekeiket nemegyszer szlovák iskolába beírató szülők körében előállt.

Egy tavaszi módosítással a kötelező osztálylétszámok bevezetése alól kivonta a csak alsó tagozattal működő általános iskolákat, az úgynevezett kisiskolákat. A magyar érdekképviselet ezt részmegoldásnak minősítette, mivel a közel száz bezárással fenyegetett magyar iskola csak harmada számára jelentett volna túlélést, az alsó és felső tagozattal egyaránt rendelkező kis létszámú általános iskolák ügyét viszont nem rendezte volna.

Végül a múlt héten sikerült orvosolni a bajokat - a Most-Híd vegyes párt egyik képviselőjének javaslatára -, a minimális osztálylétszámok alóli kivételt kiterjesztette a teljes szervezettségű nemzetiségi oktatási nyelvű általános iskolákra is, így itt visszatérnek a reform előtti állapotok

A Felvidéken jelenleg 68 magyar oktatási nyelvű középiskola van, közülük csaknem tíz veszélyeztetett. 1995-ben még 338 magyar tanítási nyelvű általános iskola volt a Felvidéken, s oda 46 ezer gyerek járt, 2015-ben 258 ilyen iskola volt, de már csak 29 ezer gyerek látogatta.