Egy korábbi törvény megszüntette volna a nagyon kis létszámú iskolákat, a magyarság csökkenő száma miatt a magyar iskolák a megszűnés szélére kerültek. Egy új módosítás levegőhöz juttatta az iskolákat.
Az oktatási intézmények kálváriája 2013 nyarán kezdődött, amikor Dusan Caplovic akkori oktatásügyi miniszter racionalizációs reformcsomaggal állt elő. A szaktárca az iskolák addigi fejpénz alapú finanszírozását osztályalapú finanszírozásra akarta változtatni, és alacsony osztálylétszámokat kívánt bevezetni. A tárca az iskolák hatékonyságának növelésével és a takarékosság szükségességével indokolta az újítást, de sosem nevesítette a megtakarítandó összeget, amely sajtóbecslések szerint legfeljebb 1,5 millió euró lehetett volna
A jogszabály negatív következményei - az alacsony diáklétszámú iskolák ellehetetlenítése - azonnal bírálatok sorát váltotta ki szakmai, civil és politikai szervezetek részéről. Közel 400 iskolát zárhattak volna be, ebből nagyjából 100 magyar kisebbségi iskola volt.
| A témában ajánljuk |
|
A törvénytervezet visszavonását vagy módosítását ősszel többször is indítványozták az iskolák leépítése elleni tiltakozásban vezető szerepet játszó felvidéki magyar szervezetek. A tiltakozások eredmény nélkül maradtak, az új közoktatási törvénynek 2015 szeptemberében kellett volna életbe lépnie. Ám később erre nem került sor, az általános iskolák alsó tagozatai esetében 2016 szeptemberére tolták ki a törvény hatályának kezdetét.
A magyar iskolák szempontjából ez időnyerésre jó volt, mert így a felső tagozatok és középiskolák esetében már hatályos rendelkezést sem tartották be az iskolák és a hatalom sem tartatta be
- mondta Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke.
A Magyar Közösség Pártjának (MKP) kérése alapján a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 2015. decemberi ülésén a magyar kormány segítséget ajánlott fel a bezárással fenyegetett felvidéki magyar iskoláknak. A kormány átmenetileg egy "pót-normatíva" segítségével tartotta volna meg az oktatási intézményeket. E segítség ígéretével azon bizonytalanság eloszlatásához is hozzájárultak, amely a közelgő iskolai beíratások, illetve a bizonytalan jövőjű iskolák kapcsán a gyermekeiket nemegyszer szlovák iskolába beírató szülők körében előállt.
Egy tavaszi módosítással a kötelező osztálylétszámok bevezetése alól kivonta a csak alsó tagozattal működő általános iskolákat, az úgynevezett kisiskolákat. A magyar érdekképviselet ezt részmegoldásnak minősítette, mivel a közel száz bezárással fenyegetett magyar iskola csak harmada számára jelentett volna túlélést, az alsó és felső tagozattal egyaránt rendelkező kis létszámú általános iskolák ügyét viszont nem rendezte volna.
Végül a múlt héten sikerült orvosolni a bajokat - a Most-Híd vegyes párt egyik képviselőjének javaslatára -, a minimális osztálylétszámok alóli kivételt kiterjesztette a teljes szervezettségű nemzetiségi oktatási nyelvű általános iskolákra is, így itt visszatérnek a reform előtti állapotok
A Felvidéken jelenleg 68 magyar oktatási nyelvű középiskola van, közülük csaknem tíz veszélyeztetett. 1995-ben még 338 magyar tanítási nyelvű általános iskola volt a Felvidéken, s oda 46 ezer gyerek járt, 2015-ben 258 ilyen iskola volt, de már csak 29 ezer gyerek látogatta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
