Egy korábbi törvény megszüntette volna a nagyon kis létszámú iskolákat, a magyarság csökkenő száma miatt a magyar iskolák a megszűnés szélére kerültek. Egy új módosítás levegőhöz juttatta az iskolákat.
Az oktatási intézmények kálváriája 2013 nyarán kezdődött, amikor Dusan Caplovic akkori oktatásügyi miniszter racionalizációs reformcsomaggal állt elő. A szaktárca az iskolák addigi fejpénz alapú finanszírozását osztályalapú finanszírozásra akarta változtatni, és alacsony osztálylétszámokat kívánt bevezetni. A tárca az iskolák hatékonyságának növelésével és a takarékosság szükségességével indokolta az újítást, de sosem nevesítette a megtakarítandó összeget, amely sajtóbecslések szerint legfeljebb 1,5 millió euró lehetett volna
A jogszabály negatív következményei - az alacsony diáklétszámú iskolák ellehetetlenítése - azonnal bírálatok sorát váltotta ki szakmai, civil és politikai szervezetek részéről. Közel 400 iskolát zárhattak volna be, ebből nagyjából 100 magyar kisebbségi iskola volt.
| A témában ajánljuk |
|
A törvénytervezet visszavonását vagy módosítását ősszel többször is indítványozták az iskolák leépítése elleni tiltakozásban vezető szerepet játszó felvidéki magyar szervezetek. A tiltakozások eredmény nélkül maradtak, az új közoktatási törvénynek 2015 szeptemberében kellett volna életbe lépnie. Ám később erre nem került sor, az általános iskolák alsó tagozatai esetében 2016 szeptemberére tolták ki a törvény hatályának kezdetét.
A magyar iskolák szempontjából ez időnyerésre jó volt, mert így a felső tagozatok és középiskolák esetében már hatályos rendelkezést sem tartották be az iskolák és a hatalom sem tartatta be
- mondta Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke.
A Magyar Közösség Pártjának (MKP) kérése alapján a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 2015. decemberi ülésén a magyar kormány segítséget ajánlott fel a bezárással fenyegetett felvidéki magyar iskoláknak. A kormány átmenetileg egy "pót-normatíva" segítségével tartotta volna meg az oktatási intézményeket. E segítség ígéretével azon bizonytalanság eloszlatásához is hozzájárultak, amely a közelgő iskolai beíratások, illetve a bizonytalan jövőjű iskolák kapcsán a gyermekeiket nemegyszer szlovák iskolába beírató szülők körében előállt.
Egy tavaszi módosítással a kötelező osztálylétszámok bevezetése alól kivonta a csak alsó tagozattal működő általános iskolákat, az úgynevezett kisiskolákat. A magyar érdekképviselet ezt részmegoldásnak minősítette, mivel a közel száz bezárással fenyegetett magyar iskola csak harmada számára jelentett volna túlélést, az alsó és felső tagozattal egyaránt rendelkező kis létszámú általános iskolák ügyét viszont nem rendezte volna.
Végül a múlt héten sikerült orvosolni a bajokat - a Most-Híd vegyes párt egyik képviselőjének javaslatára -, a minimális osztálylétszámok alóli kivételt kiterjesztette a teljes szervezettségű nemzetiségi oktatási nyelvű általános iskolákra is, így itt visszatérnek a reform előtti állapotok
A Felvidéken jelenleg 68 magyar oktatási nyelvű középiskola van, közülük csaknem tíz veszélyeztetett. 1995-ben még 338 magyar tanítási nyelvű általános iskola volt a Felvidéken, s oda 46 ezer gyerek járt, 2015-ben 258 ilyen iskola volt, de már csak 29 ezer gyerek látogatta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
