Ez rekord: négy év alatt nyolc tankerületi vezető fordult meg Dunaújvárosban

Már a nyolcadik vezetőt fogyasztja a dunaújvárosi tankerületi központ az állami intézményfenntartó 2013-as megalakulása óta - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
pixabay

A lap szerint a személyi változást már a Klebelsberg Központ (KK) oldalán is feltüntették pár napja. Eszerint a korábbi, hetedikként vezetőnek kinevezett Deák Mária helyett eddigi szakmai helyettese, Szilágyiné Németh Sarolta Zsuzsanna lett a megbízott tankerületi igazgató.

Szilágyiné korábban már állt egy ideig a dunaújvárosi tankerület élén, előtte pedig a sárbogárdi tankerület irányítója volt. A váltásról még a nyáron írt a dunaújvárosi Castellum.do portál is, a KK sajtóosztálya akkor úgy reagált: Deák Mária saját kérésére távozott posztjáról.

A Magyar Nemzet szerint arról, hogy a dunaújvárosi tankerületi központban nem megy minden zökkenőmentesen, már korábban is lehetett hallani egy, a Liga szakszervezetek által szervezett áprilisi oktatási szakmai fórumon. Ekkor egy helyi pedagógus arról panaszkodott: az intézménynek, ahol dolgozik, „nem adnak semmifajta támogatást se versenyekre, se szakmai anyagra, se más egyéb dologra”, és „szenvedniük, tarhálniuk” kell, hogy bármit is tudjanak csinálni.

A kritikát végighallgatta a KK szakmai elnökhelyettese, Hajnal Gabriella is; akkor erre azt mondta: „próbálnak rendet rakni” Dunaújvárosban. A lap információi szerint idén nyáron a KK mind az 59 tankerületi központ vezetőjének munkáját felülvizsgálta, ám – bár egy-két tankerület esetében még felvetődött a váltás lehetősége – további személycserékre nem kell számítani.

A Klik tagadja, hogy politikai alapon mazsoláznának az igazgatók között

Az utóbbi hetek botrányaira reagált a Klebelsberg Központ (KK). Valótlanok és kártékonyak azok a sajtóban megjelent találgatások, amelyek szerint politikai alapon születtek meg az intézményvezetői pályázatokról hozott döntések. A valóság ezzel szemben az, hogy szakszerű, megalapozott és jogszerű döntéseket hozott az illetékes minisztérium.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu