Dugig van gyerekekkel a nyár legfurcsább tábora

Idén már pótturnusokat is hirdettek az egyre népszerűbb mogyoródi military táborban, ahol a gyerekek katonás nevelést kapnak: megtanulják a gépkarabély használatát, a rádiózást, emellett van terepgyakorlat, éjszakai riadó, de külön napirendi pont a bakancspucolás is.

  • MTI

Horváth Zsolt, a tábor szervezője az MTI-nek elmondta: civil, de mindig is rajongott a katonaságért, gyűjtötte a harcjárműveket, majd amikor látta, hogy nincs ilyen jellegű tábor, beszerezte a sátrakat, ágyakat, egyéb felszereléseket és nyolc évvel ezelőtt nyolc gyerekkel napközis tábor formájában elindította Mogyoródon a military tábort. A következő évben - a már bentlakásos táborra - 14-en jelentkeztek, majd évről évre egyre népszerűbb lett. A nyári időszakra idén 420-an jelentkeztek, emellett az őszi, tavaszi és téli szünetben is szerveznek táborokat.

Horváth Zsolt kiemelte: célja az volt, hogy a gyerekek megtapasztalják az egykori sorkatonai szolgálat élményeit, elsajátítsák a katonai alapismereteket, kialakuljon bennük a hazafias értékrend úgy, hogy közben jól érzik magukat.

A tábort a 11-18 éves korosztálynak szervezik. A fiatalabbaknak a katonai középiskolai lehetőségekről adnak tájékoztatást, míg az idősebbeket az altiszti akadémiáról és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről informálják. Horváth Zsolt elmondása szerint nem is sikertelenül, hiszen a táborozók közül több fiatal választott már katonai középiskolát, valaki szerződéses katona lett, míg más már a közszolgálati egyetem katonai vezetői szakára jár.

Az egyhetes táborban a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának két hivatásos katonája foglalkozik a gyerekekkel, olyan kiképzők, akik annak idején a sorkatonákkal foglalkoztak. Mellettük foglalkozásokat és bemutatókat tartanak például a Ludovika Zászlóalj, a büntetés-végrehajtás, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevetési egységének munkatársai.

A hét minden napján van két óra alaki foglalkozás, valamint délelőtt és délután szakmai képzés. A hétfő általában az alapvető egészségügyi tájékoztatással és fegyverismerettel kezdődik. Ezek után van harcászati foglalkozás, lövészárokásás, a résztvevők megismerkednek a gázálarccal, megtanulnak tájékozódni a természetben, lőhetnek - természetesen vaklőszerrel - gépkarabéllyal, de közben a konyhán is segíteniük kell. A hét zárónapján az elméleti és gyakorlati képzéseken tanultakból vizsgát tesznek.

Nemcsak a környékről, Budapestről és az agglomerációból, hanem az ország több pontjáról, sőt még külföldről is érkeznek táborozók. Vannak, akik Sepsiszentgyörgyről járnak vissza, de Németországban, Írországban, sőt még Dubajban élő magyarok is választották gyermeküknek a mogyoródi military tábort.

Horváth Zsolt kitért arra is, hogy vannak gyermekek, akik évek óta visszajárnak. Van olyan, aki ötödszörre vesz részt a táborban, és olyan is, aki egy nyár alatt két turnusban is itt "nyaral".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.