Drámaian megnőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma: mi történik?

Egy év alatt több mint 4700-zal nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, és ezzel az idei tanévet már több mint 88 300 ilyen diák kezdte el - közölte a Magyar Nemzet szerdai számában az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adataira hivatkozva.

  • eduline/mti
Shutterstock

A lap szerint az elmúlt öt évben évente legfeljebb ezer fővel nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma. 2012-ben mintegy 81 100 ilyen tanuló kezdte a tanévet, 2015-ben 83 600, ám az idei, 2016/2017-es tanévre a létszámuk 88 300-ra ugrott.

A lap által megszólaltatott szakértő, Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! közhasznú egyesület vezetője tapasztalatai alapján nem látta indokoltnak a növekedést, ezért úgy vélte, hogy esetleg statisztikai indoka van az eredménynek. Hozzátette, hogy amennyiben valós növekedésről van szó, akkor elképzelhető, hogy ahhoz az oktatási rendszer hiányosságai is hozzájárulhattak ehhez.

„Amelyik gyerek egy kicsit is más, mint a többi, az nagyon szenved a mai oktatási rendszerben” – mondta az egyesületvezető hozzátéve, hogy maguk a pedagógusok is sokszor félnek ezen diákok oktatásától, mivel nem kapták meg az ehhez szükséges szakmai felkészítést.

Sajátos nevelési igényű a köznevelési törvény szerint az a tanuló, aki szakértői bizottság szerint valamilyen fogyatékossággal bír, halmozottan fogyatékos, illetve pszichés fejlődési zavarban szenved, például autista.

Az Emmi idei tanévre vonatkozó adatai alapján az általános iskolába járó sajátos nevelési igényű gyerekek kevesebb mint 70 százalékát oktatják integráltan - írta az újság.

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.