Nálunk csökkentik, Nagy-Britanniában emelik a tankötelezettség korhatárát

Két évvel emelik a tankötelezettség felső korhatárát Nagy-Britanniában, ahol eddig 16 éves korig kellett iskolába...

  • Eduline
stiller

Két évvel emelik a tankötelezettség felső korhatárát Nagy-Britanniában, ahol eddig 16 éves korig kellett iskolába járni. Jövőre 17, 2015-től pedig 18 évesen is az iskolapadban kell majd ülni – számolt be a The Guardian.

A döntés fő oka, hogy az előző tanévben 32 ezerrel többen döntöttek úgy, hogy már 16 évesen ott hagyják az iskolát. Az elmúlt tíz évben nem volt példa ilyen drasztikus emelkedésre.

Ezzel egy időben aggasztó statisztikák jelentek meg: nyolc százalékkal nőtt azoknak a tizenéveseknek a száma, akik gyakorlatilag nem csinálnak semmit, az iskolából kimaradtak, de nem találtak vagy nem kerestek munkát. Itthon ugyanakkor 16 évre csökkentené a kormány a tankötelezettséget, amit sokan elleneznek – a kudarcba fulladt népszavazási kezdeményezésről itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.