Cáfol az Emmi: nem tiltották meg az igazgatóknak, hogy újságírókkal beszéljenek

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közleménye szerint az iskolaigazgatók nyilatkozási rendje nem tér el...

  • MTI

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közleménye szerint az iskolaigazgatók nyilatkozási rendje nem tér el bármely más intézmény gyakorlatától. Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője keddi közleményében azt írta, pártja felháborodva értesült arról, hogy a nemrégiben megalakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megtiltotta az iskolaigazgatóknak, hogy a közoktatási intézmények átvétele körüli problémákról a sajtónak nyilatkozzanak.

Az Emmi az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ január elseje óta alapvetően szakmai irányítást végez az átvett közoktatási intézményekben, ebbe beletartozik a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők fölötti munkáltatói jogok gyakorlása és a bérfinanszírozás is.

A központ működésére vonatkozó, a sajtóban megjelent anonim nyilatkozatok csupán hangulatkeltésre alkalmasak - tették hozzá. Az iskolaigazgatók nyilatkozási rendje sem tér el bármely más intézmény gyakorlatától. A részinformációk birtokában olykor félrevezető tájékoztatásokat sem követte semmi retorzió - hangsúlyozták.

Az fn24 portál múlt pénteken adott hírt arról, hogy január 3-án az iskolavezetők levelet kaptak a KIK-től: "Felhívom szíves figyelmüket, hogy valamennyien a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkatársai vagyunk. Az állami intézményfenntartó központot az elnök képviseli. A kommunikációs szabályzat kiadásáig az intézményvezetők közvetlenül nem nyilatkozhatnak. Kérem, hogy a média munkatársaitól a kérdéseket kérjék be, a rá adandó válaszokat fogalmazzák meg és küldjék be az e-mail címemen a KIK-központba, ahol a kommunikációs munkatársak érdemben foglalkoznak a megkeresésekkel."

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.