Miután első fokon, júniusban a magyar állam részben már pert vesztett Budaörs önkormányzatával szemben a települési iskolák átvételével kapcsolatos szolidaritási hozzájárulás ügyében, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla az államnak adott igazat - írja a Napi.hu.
A lap azt írja, a pert Budaörs önkormányzata indította, mert nem akarta fizetni az igazságtalannak tartott szolidaritási hozzájárulást. Miután az állam teljesen átvette az iskolák fenntartását, ennek a költségeire hivatkozva pénzt szed be egyes önkormányzatoktól. Éves szinten az egész országból nagyjából 21 milliárd forint bevételt vártak, és a 30 ezres Budaörstől akarták begyűjteni ennek az összegnek körülbelül 10 százalékát, 2,1 milliárd forintot.
A település költségvetésének ez a 15 százaléka, Wittinghoff Tamás, a budaörsi polgármester azt is kifogásolta, hogy a befizetésükből nem újították fel az iskolát.
A júniusban meghozott részítélet azt mondta ki, 765 millió forint jár vissza a városvezetésnek, valamint azt, hogy szolidaritási hozzájárulás címén csak annyi vonható el az önkormányzattól, mint amennyi állami támogatást kap kötelező feladatai elvégzéséhez.
Szerdán viszont másod fokon a Fővárosi Ítélőtábla - a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint precedens értékűen - az államnak adott igazat, a testület kimondta: teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével. A szabályozással tehát semmiféle kár nem keletkezett az érintett önkormányzatoknál a tárca szerint.
Hiába államosítják az iskolákat, az önkormányzatok fizetnek
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Most már totális lesz az államosítás, de a ceh legalább egy részét az önkormányzatoktól szedik el.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
