Miután első fokon, júniusban a magyar állam részben már pert vesztett Budaörs önkormányzatával szemben a települési iskolák átvételével kapcsolatos szolidaritási hozzájárulás ügyében, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla az államnak adott igazat - írja a Napi.hu.
A lap azt írja, a pert Budaörs önkormányzata indította, mert nem akarta fizetni az igazságtalannak tartott szolidaritási hozzájárulást. Miután az állam teljesen átvette az iskolák fenntartását, ennek a költségeire hivatkozva pénzt szed be egyes önkormányzatoktól. Éves szinten az egész országból nagyjából 21 milliárd forint bevételt vártak, és a 30 ezres Budaörstől akarták begyűjteni ennek az összegnek körülbelül 10 százalékát, 2,1 milliárd forintot.
A település költségvetésének ez a 15 százaléka, Wittinghoff Tamás, a budaörsi polgármester azt is kifogásolta, hogy a befizetésükből nem újították fel az iskolát.
A júniusban meghozott részítélet azt mondta ki, 765 millió forint jár vissza a városvezetésnek, valamint azt, hogy szolidaritási hozzájárulás címén csak annyi vonható el az önkormányzattól, mint amennyi állami támogatást kap kötelező feladatai elvégzéséhez.
Szerdán viszont másod fokon a Fővárosi Ítélőtábla - a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint precedens értékűen - az államnak adott igazat, a testület kimondta: teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével. A szabályozással tehát semmiféle kár nem keletkezett az érintett önkormányzatoknál a tárca szerint.
Hiába államosítják az iskolákat, az önkormányzatok fizetnek
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Most már totális lesz az államosítás, de a ceh legalább egy részét az önkormányzatoktól szedik el.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
