Balog Zoltán szerint Magyarországon költik a legtöbb pénzt az oktatásra

Magyarország költi a legtöbb pénzt oktatásra Közép-európában - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A miniszter az iskolafejlesztési programmal kapcsolatban mondta el, hogy a GDP 5,2 százalékát költi a magyar kormány oktatásra, ami azt jelenti, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország költi a legtöbbet erre a célra.

  • MTI
unideb.hu

Ahogy már mi is megírtuk, az új támogatási program keretében 81,2 milliárd forintos forrásból közel 400 település 527 intézménye újul meg. Ez a program lehetővé teszi, hogy Harminc éve nem látott, nagy volumenű iskolafejlesztés kezdődjön el.

Balog Zoltán szerint a felújítások először azokban a megyékben - Borsod, Bács-Kiskun - kezdődnek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, de a népsűrűség is fontos szempont. Hozzátette, Pest megyében tanterembővítésekre, új iskolák építésére is szükség van.

Balog Zoltán szerint megérte ledarálni az egész magyarországi tankönyvpiacot

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint megérte létrehozni a nagy állami tankönyvellátó rendszert, legalábbis erről beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Hangsúlyozta: a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével évi 20-30 százalékos árcsökkenést értek el, így vált lehetővé, hogy szeptember 1-jétől ingyenes az összes tankönyv Magyarországon az első kilenc évfolyamon.

 

A miniszter szerint, három éven belül minden ötödik gyerek, vagyis húsz százalékuk olyan iskolában tanul majd, amelyben valamilyen fontos beruházás, felújítás történt. A programra uniós forrást nem vehetnek igénybe, vagyis ez teljes mértékben az állami büdzsé terhére történik majd.

Balog Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában közölte: a felújításokat próbálják úgy végigvinni, hogy azok ne zavarják a tanítás rendjét, így például a szünidőben lesznek a munkák. Hozzátette, a projekt része az oktatási eszközök beszerzése és egy digitális program is. Végül kijelentette, hogy a GDP 5,2 százalékát költi a magyar kormány oktatásra, ami azt jelenti, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország költi a legtöbbet erre a célra.

Milliárdos iskolafejlesztési programot indít a kormány, közel 400 településnek ígérnek támogatást

Új, átfogó iskolafejlesztési program indul: 81,2 milliárdos forrásból közel 400 település 527 intézménye újul meg - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán sajtótájékoztatón kifejtette: az érintett intézményekben közel 200 ezer diák tanul, a fejlesztések minden ötödik tanulót érintenek. A programba bevont 527 iskolából 436 intézményt felújítanak, 91 esetben bővítések történnek.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.