Magyarország költi a legtöbb pénzt oktatásra Közép-európában - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A miniszter az iskolafejlesztési programmal kapcsolatban mondta el, hogy a GDP 5,2 százalékát költi a magyar kormány oktatásra, ami azt jelenti, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország költi a legtöbbet erre a célra.
Ahogy már mi is megírtuk, az új támogatási program keretében 81,2 milliárd forintos forrásból közel 400 település 527 intézménye újul meg. Ez a program lehetővé teszi, hogy Harminc éve nem látott, nagy volumenű iskolafejlesztés kezdődjön el.
Balog Zoltán szerint a felújítások először azokban a megyékben - Borsod, Bács-Kiskun - kezdődnek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, de a népsűrűség is fontos szempont. Hozzátette, Pest megyében tanterembővítésekre, új iskolák építésére is szükség van.
Balog Zoltán szerint megérte ledarálni az egész magyarországi tankönyvpiacot
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint megérte létrehozni a nagy állami tankönyvellátó rendszert, legalábbis erről beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Hangsúlyozta: a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével évi 20-30 százalékos árcsökkenést értek el, így vált lehetővé, hogy szeptember 1-jétől ingyenes az összes tankönyv Magyarországon az első kilenc évfolyamon.
A miniszter szerint, három éven belül minden ötödik gyerek, vagyis húsz százalékuk olyan iskolában tanul majd, amelyben valamilyen fontos beruházás, felújítás történt. A programra uniós forrást nem vehetnek igénybe, vagyis ez teljes mértékben az állami büdzsé terhére történik majd.
Balog Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában közölte: a felújításokat próbálják úgy végigvinni, hogy azok ne zavarják a tanítás rendjét, így például a szünidőben lesznek a munkák. Hozzátette, a projekt része az oktatási eszközök beszerzése és egy digitális program is. Végül kijelentette, hogy a GDP 5,2 százalékát költi a magyar kormány oktatásra, ami azt jelenti, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország költi a legtöbbet erre a célra.
Milliárdos iskolafejlesztési programot indít a kormány, közel 400 településnek ígérnek támogatást
Új, átfogó iskolafejlesztési program indul: 81,2 milliárdos forrásból közel 400 település 527 intézménye újul meg - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán sajtótájékoztatón kifejtette: az érintett intézményekben közel 200 ezer diák tanul, a fejlesztések minden ötödik tanulót érintenek. A programba bevont 527 iskolából 436 intézményt felújítanak, 91 esetben bővítések történnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
