Milliárdos iskolafejlesztési programot jelentett be a kormány, amelynek nyerteseit hamarosan értesítik is.
81,2 milliárd forintos forrásból közel 400 település 527 intézménye újul meg - jelentette be ma Balog Zoltán. A miniszter kiemelte: a fejlesztések ott valósulhatnak meg, ahol arra a legnagyobb szükség van, 292 település hátrányos helyzetű járásban található. Ezek a felújítások három éven belül le is zárulnak majd, mondta az emberi erőforrások minisztere.
Az iskolák állami intézmények, a Klebelsberg Központ fenntartásában vannak. Összegzése szerint ilyen nagy volumenű iskolafejlesztési program az elmúlt harminc évben nem volt. A fejlesztések a nemzeti költségvetés és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében valósulnak meg. Több tízmilliárdos forrásból már kihirdetett pályázatok alapján zajlik az egyházi iskolák fejlesztése is - jegyezte meg.
Milliárdos iskolafejlesztési programot indít a kormány, közel 400 településnek ígérnek támogatást
Új, átfogó iskolafejlesztési program indul: 81,2 milliárdos forrásból közel 400 település 527 intézménye újul meg - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán sajtótájékoztatón kifejtette: az érintett intézményekben közel 200 ezer diák tanul, a fejlesztések minden ötödik tanulót érintenek. A programba bevont 527 iskolából 436 intézményt felújítanak, 91 esetben bővítések történnek.
Balog Zoltán kitért arra is: 2010 óta már több mint 500 iskola újult meg 38,2 milliárdos forrásból. Hozzátette: a tanterem, tornaterem, tanuszoda fejlesztési program keretében három új intézményt adnak át a jövő héten Fertődön, Geszten és Izsákon. Az iskolakezdéshez a feltételek biztosításában most augusztus végén sokkal jobban állnak mint az előző években. Általános, strukturális probléma nincs - tette hozzá Balog.
Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár kiemelte: hétfőn elkezdődnek a kiértesítések, amelyek néhány napot vesznek maximum igénybe. Az Emmi felületeire kikerülnek a nyertes intézményeket tartalmazó részletes listák. Az EFOP 270 milliárdos keretéből most 81,2 milliárdról született döntés. Kitért arra is, hogy az Oktatási Hivatal szervezésében zajlanak a megyei tanévnyitók, amelyeken számot adnak a helyi fejlesztésekről.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
