Az ombudsman szerint nem stimmel az a jogszabály, ami az igazolatlan hiányzások után megvonja a családi pótlékot

Az alapvető jogok biztosa szerint a családi pótlék szüneteltetésére vonatkozó szabályozás nem kellően egyértelmű a jogalkalmazók számára, ezért az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.

  • MTI
Túry Gergely

Az ombudsman hivatala az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta, Székely Lászlóhoz szülők fordultak panasszal, mivel szerintük jogsértő módon nem kezdték meg újra folyósítani a nekik járó, korábban megszüntetett családi pótlékot.

A juttatás kifizetését 2016. nyarán függesztették fel a panaszosok gyerekének igazolatlan óvodai hiányzásai miatt, és 2017 márciusáig - az ombudsmani hivatalnál benyújtott panasz napjáig - nem is kezdték meg az újbóli folyósítást, pedig a gyerek közben magántanulóként iskolás lett. Habár erről a gyámhatóságnak tudnia kellett, mégiscsak hónapokkal később, 2016 decemberében kezdeményezte az iskoláztatási támogatás újbóli utalását.

 

Nem csökken az iskolakerülők száma, hiába a komoly büntetés

Hiába a büntetés, úgy tűnik, az általános iskolákban nőtt a kimaradozók száma. Keleten a legrosszabb a helyzet. Bár összességében tovább csökkent azoknak a diákoknak a száma, akiknek a családjától meg kellett vonni a családi pótlékot, mert a tanévben ötven óránál többet hiányoztak az iskolából, egyáltalán nem oldódott meg az iskolakerülés problémája - írja a Magyar Nemzet.

Az ombudsman megállapította, hogy a gyámhatóság eljárása a hivatkozott jogszabályoknak tételesen megfelelt ugyan, a döntés elhúzódása azonban csorbította a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való jogát, az iskoláztatási támogatás késedelmes folyósítása pedig veszélyeztette az érintett gyermek ellátását.

Az alapvető jogok biztosa áttekintette a családi pótlék szüneteltetésére vonatkozó jelenlegi, illetve korábban hatályos szabályokat, és a jogállamiság elvével, valamint a jogbiztonság követelményével kapcsolatos több visszásságot is megállapított. A jogi szabályozás ugyanis nem kellően egyértelmű a jogalkalmazók számára, valamint kérdéses, hogy a családi pótlék szüneteltetésével kapcsolatos előírások jelenleg egységesen alkalmazandók-e a tankötelezettségüket iskolába járással, illetve magánytanulói jogviszonyban teljesítő gyerekekre.

Székely László ezért azt javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy tegyék egyértelművé a gyermekvédelmi törvényben a családi pótlék szüneteltetésének felülvizsgálatát szabályozó rendelkezéseket, valamint rögzítsék jogszabályban az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetésére vonatkozó kötelezettséget a gyermek magántanulóvá válását követően.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.