Áprilisban kiderül, hány nyugdíjas tanár dolgozhat tovább

Április közepéig születik döntés a köznevelésben a kötelező nyugdíjazás utáni munkavégzés ügyében benyújtott...

  • MTI
Stiller Ákos

Április közepéig születik döntés a köznevelésben a kötelező nyugdíjazás utáni munkavégzés ügyében benyújtott kérelmekről - mondta Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár hétfőn egy más témában tartott sajtótájékoztatón.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez március elején eljuttatott tájékoztatójában írt arról, hogy az idén a köznevelésben 3769 nyugdíjas korú közalkalmazottat érint az Országgyűlés azon rendelkezése, amely körükben kizárja a nyugdíj és a munkabér egyidejű felvételét. Az érintetteknek február végéig kellett nyilatkozniuk arról, melyik lehetőséget választják: nyugdíjba vonulnak, vagy tovább dolgoznak. Az Emmi összesítése alapján a köznevelés rendszerében 860 kérelem érkezett a továbbfoglalkoztatásra.

Mint akkor írták, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ abban az esetben támogatja a továbbfoglalkoztatási kérelmeket, ha a pedagógus szakértelmét nem lehet pótolni, és hiányuk fennakadást okozna a feladatellátásban.

A parlament tavaly decemberben, a költségvetést megalapozó törvénymódosítások között fogadta el azt a rendelkezést, amelynek értelmében nem kaphatnak egyidejűleg nyugdíjat és fizetést az állami szférában dolgozók, vagyis a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai. A Ház 260 kormánypárti szavazattal, 60 ellenzéki nem ellenében fogadta el a változtatást.

A jogszabály szerint július 1-jétől nem jár majd nyugdíj azoknak, akik a korhatár elérése után is dolgoznak. Az öregségi nyugdíjat szüneteltetők, bár nyugellátást nem kapnak, hivatalosan nyugdíjasnak minősülnek.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.