Több, mint 200 köznevelési intézményben nincs központi internetszolgáltatás, ahol pedig van, sokszor arra sem elég a sávszélesség, hogy egy osztálynyi gyerek egyszerre használja a netet – írta a Népszabadság.
Mint azt az Eduline is megírta, digitálisan írástudatlan a 15 éves diákok 60 százaléka, és komoly hiányosságok vannak az oktatási rendszerben és a digitális eszközhasználatban is Magyarországon annak ellenére, hogy néhány éven belül minden munkahely digitális munkahely lesz.
A Népszabadságban ma megjelent cikk szerint ezen azonban nincs mit csodálkozni annak tükrében, hogy 205 köznevelési intézményben még csak központi internetszolgáltatás sincs. Nemcsak kistelepüléseken, hanem megyeszékhelyeken, sőt, Budapesten is találni ilyen iskolát.
Több helyen mobilinternetet használnak az alkalmazottak, ami oktatásra alkalmatlan. Arról is hallani, hogy a lista nem teljes, mivel – hiába a centralizálás – nem minden iskola szolgáltatott adatot.
Az iskolai internetszolgáltatás színvonala a kezdetben kiváltságosnak tűnő helyeken sem tartotta a lépést a technológiai fejlődéssel. Ma már az is előfordul, hogy a gyerekek hoznak létre hot spotot – vezeték nélküli hozzáférési pontot – a mobiltelefonjukon azért, hogy egy tanórán internetezni tudjanak.
| Ezeket érdemes megnézni |
Ezek a friss diplomások jobbnál jobb állások közül válogathatnak Ez most a legmenőbb tábor: tanuljatok programozni a nyáron |
A kormány most azt ígéri, 2016 végére minden köznevelési intézményben lesz központi internet. Ezért a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) felel, amely két és fél éve kapta feladatul a Sulinet működtetését. A program nagyjából kétezer-ötszáz településre jutott el, ám három-négyszáz olyan község, ahol van iskola, kimaradt belőle.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
