Áldatlan állapot: félanalfabétákat nevelnek a magyar iskolákban

Több, mint 200 köznevelési intézményben nincs központi internetszolgáltatás, ahol pedig van, sokszor arra sem elég a sávszélesség, hogy egy osztálynyi gyerek egyszerre használja a netet – írta a Népszabadság.

  • Eduline
pixabay.com

Mint azt az Eduline is megírta, digitálisan írástudatlan a 15 éves diákok 60 százaléka, és komoly hiányosságok vannak az oktatási rendszerben és a digitális eszközhasználatban is Magyarországon annak ellenére, hogy néhány éven belül minden munkahely digitális munkahely lesz.

A Népszabadságban ma megjelent cikk szerint ezen azonban nincs mit csodálkozni annak tükrében, hogy 205 köznevelési intézményben még csak központi internetszolgáltatás sincs. Nemcsak kistelepüléseken, hanem megyeszékhelyeken, sőt, Budapesten is találni ilyen iskolát.

Több helyen mobilinternetet használnak az alkalmazottak, ami oktatásra alkalmatlan. Arról is hallani, hogy a lista nem teljes, mivel – hiába a centralizálás – nem minden iskola szolgáltatott adatot.

Az iskolai internetszolgáltatás színvonala a kezdetben kiváltságosnak tűnő helyeken sem tartotta a lépést a technológiai fejlődéssel. Ma már az is előfordul, hogy a gyerekek hoznak létre hot spotot – vezeték nélküli hozzáférési pontot – a mobiltelefonjukon azért, hogy egy tanórán internetezni tudjanak.

Ezeket érdemes megnézni

Ezek a friss diplomások jobbnál jobb állások közül válogathatnak

Ez most a legmenőbb tábor: tanuljatok programozni a nyáron

Indul az első, lányoknak szóló programozó bajnokság

Trükkök, amelyekkel gyorsabban megy a beadandóírás is

A kormány most azt ígéri, 2016 végére minden köznevelési intézményben lesz központi internet. Ezért a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) felel, amely két és fél éve kapta feladatul a Sulinet működtetését. A program nagyjából kétezer-ötszáz településre jutott el, ám három-négyszáz olyan község, ahol van iskola, kimaradt belőle.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.