Alapkövek országa: Új uszoda és sportpálya épülhet egyszer két településen

Bár országosan eddig alig néhány helyen történt egy kapavágás, újabb alapköveket helyezett el a magyar kormány: 38 milliárdért zajlik a tanuszoda fejlesztési program, valamint a további iskolai sportra alkalmas létesítmények építése.

  • eduline/mti
Túry Gergely

Már lassan harmadik éve indította el a magyar kormány az uszodaépítéseket, az ünnepélyes alapkőletételeken túl alig történt eddig valami - derült ki az érintett településeken élők panaszaiból. A helyzet nem ideális, de a közelmúltban sikerült emelni is a tétet: 2018-ra minden iskolához elérhető közelségben szeretne építeni tanuszodát a kormány.

Félreértés ne essék, általában jó hír, ha épül valami, már ha valóban épülne. Erre tipikus példa Putnok* esete, ahol Balog Zoltán miniszter ünnepélyes megjelenésére és az alapkőletételre készülve 2014-ben több száz kisdiák ázott szét az esőben. Bár nagyon várták az új tanuszodát, idén tavaszig egy kapavágás nem történt a helyszínen, azóta is fékezett tempóban halad a munka.

Ennek ellenére önbizalommal telve folytatódtak a kormányzati alapkőletételek: Szobon 360 millió forintból épül tanuszoda, Dunaalmás általános iskolája pedig új tornateremmel bővül. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások alapköveit 2016. november 30-án tették le - derül ki az NGM közleményéből.

Szob városában a meglévő sportpályát és a Szabadidő Központot egészíti majd ki a költségvetési forrásból épülő tanuszoda, amelyben egy feszített víztükrű, 6 pályás medence és egy tanmedence is helyet kap. Az épület a nyári időszakban kinyitható oldalával strandfunkciókat is elláthat. A létesítmény üzemeltetéséről a magyar állam gondoskodik, tehermentesítve ezzel az önkormányzatot.

A Dunaalmási Csokonai Általános Iskola jövőre új tornatermet kap, amely mintegy 735 m2 nagyságú alapterületével nemcsak a mindennapos testnevelésre, hanem kosárlabdázásra, röplabdázásra, teremfocizásra is alkalmas lesz. A hiánypótló fejlesztés eredményeként a testnevelési órákat megfelelő körülmények között tudják majd megtartani, és egyéb sportfoglalkozások szervezésére is lehetőség nyílik. A beruházáshoz az önkormányzatnak nem kell önrészt biztosítania.

A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program első ütemében országszerte 78 projekt valósul meg összesen 38 milliárd forint költségvetési forrásból. Pest megye 8 településén már befejeződtek a tanteremfejlesztések. Emellett 17 helyszínen zajlanak tanterem, tornaterem, komplett iskola és tanuszoda beruházások. Komárom-Esztergom megyében a dunaalmási beruházás mellett Szomódon is tornaterem épül.

*Cikkünk megjelenésekor tévesen írtuk, hogy Pásztón áztak meg a diákok Balog Zoltán jelenlétében, az EMMI tájékoztatása szerint Putnokon történt az eset, amit javítottunk is.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu