A lányok mintegy kétharmada nem jár iskolába Afganisztánban - közölte kedden a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet, amely arra kérte a helyi hatóságokat és a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nők oktatáshoz való hozzáférésének javítására a dél-ázsiai országban.
A kabuli kormány ellen jelenleg is fegyveres felkelést folytató tálibok uralmának 2001-es bukása óta a lányok oktatása kiemelt figyelmet kap mind az afgán kormány, mind főbb támogatói részéről. A tálib rendszer alatt csak kevés lány tanulhatott, sokukat titokban taníttatták. A lányok taníttatásának akadályai közé tartozik a gyerekházasság, a gyerekmunka, valamint az iskolák és a tanárnők hiánya.
A HRW jelentése szerint az afgán kormány és támogatói jelentős előrelépést értek el a lányok iskolába járattatását illetően, de a feladat még nem fejeződött be.
Liesl Gerntholtz, a HRW nők jogaival foglalkozó osztályának igazgatója szerint a bizonytalanság, a szegénység és egyéb tényezők miatt sok lány kényszerül otthagyni az iskolát.
Katonai források szerint a tálibok Afganisztán területének mintegy 10 százalékát tartják ellenőrzésük vagy befolyásuk alatt, és az ország területének további mintegy 30 százalékán folytatnak fegyveres harcot.
Az afgán kormány és a tálib lázadók közötti konfliktus elbátortalanítja a családokat attól, hogy gyermekeiket, különösen a lányokat iskolába engedjék egy veszélyes közegben - írta jelentésében a HRW, amely hozzáteszi: már egyetlen támadás évekre félelemmel tölti el szülők ezreit attól, hogy el merje engedni az iskolába a gyermekét.
Gyilkosokat küldtek rá, ma ő a legfiatalabb Nobel-díjas: húszéves Malala Juszufzai
Július 12-én lesz húszéves a pakisztáni Malala Juszufzai, aki 2014-ben alig tizenhét évesen kapta meg a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Malala Juszufzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
