A lányok mintegy kétharmada nem jár iskolába Afganisztánban - közölte kedden a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet, amely arra kérte a helyi hatóságokat és a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nők oktatáshoz való hozzáférésének javítására a dél-ázsiai országban.
A kabuli kormány ellen jelenleg is fegyveres felkelést folytató tálibok uralmának 2001-es bukása óta a lányok oktatása kiemelt figyelmet kap mind az afgán kormány, mind főbb támogatói részéről. A tálib rendszer alatt csak kevés lány tanulhatott, sokukat titokban taníttatták. A lányok taníttatásának akadályai közé tartozik a gyerekházasság, a gyerekmunka, valamint az iskolák és a tanárnők hiánya.
A HRW jelentése szerint az afgán kormány és támogatói jelentős előrelépést értek el a lányok iskolába járattatását illetően, de a feladat még nem fejeződött be.
Liesl Gerntholtz, a HRW nők jogaival foglalkozó osztályának igazgatója szerint a bizonytalanság, a szegénység és egyéb tényezők miatt sok lány kényszerül otthagyni az iskolát.
Katonai források szerint a tálibok Afganisztán területének mintegy 10 százalékát tartják ellenőrzésük vagy befolyásuk alatt, és az ország területének további mintegy 30 százalékán folytatnak fegyveres harcot.
Az afgán kormány és a tálib lázadók közötti konfliktus elbátortalanítja a családokat attól, hogy gyermekeiket, különösen a lányokat iskolába engedjék egy veszélyes közegben - írta jelentésében a HRW, amely hozzáteszi: már egyetlen támadás évekre félelemmel tölti el szülők ezreit attól, hogy el merje engedni az iskolába a gyermekét.
Gyilkosokat küldtek rá, ma ő a legfiatalabb Nobel-díjas: húszéves Malala Juszufzai
Július 12-én lesz húszéves a pakisztáni Malala Juszufzai, aki 2014-ben alig tizenhét évesen kapta meg a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Malala Juszufzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
