A lányok mintegy kétharmada nem jár iskolába Afganisztánban - közölte kedden a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet, amely arra kérte a helyi hatóságokat és a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nők oktatáshoz való hozzáférésének javítására a dél-ázsiai országban.
A kabuli kormány ellen jelenleg is fegyveres felkelést folytató tálibok uralmának 2001-es bukása óta a lányok oktatása kiemelt figyelmet kap mind az afgán kormány, mind főbb támogatói részéről. A tálib rendszer alatt csak kevés lány tanulhatott, sokukat titokban taníttatták. A lányok taníttatásának akadályai közé tartozik a gyerekházasság, a gyerekmunka, valamint az iskolák és a tanárnők hiánya.
A HRW jelentése szerint az afgán kormány és támogatói jelentős előrelépést értek el a lányok iskolába járattatását illetően, de a feladat még nem fejeződött be.
Liesl Gerntholtz, a HRW nők jogaival foglalkozó osztályának igazgatója szerint a bizonytalanság, a szegénység és egyéb tényezők miatt sok lány kényszerül otthagyni az iskolát.
Katonai források szerint a tálibok Afganisztán területének mintegy 10 százalékát tartják ellenőrzésük vagy befolyásuk alatt, és az ország területének további mintegy 30 százalékán folytatnak fegyveres harcot.
Az afgán kormány és a tálib lázadók közötti konfliktus elbátortalanítja a családokat attól, hogy gyermekeiket, különösen a lányokat iskolába engedjék egy veszélyes közegben - írta jelentésében a HRW, amely hozzáteszi: már egyetlen támadás évekre félelemmel tölti el szülők ezreit attól, hogy el merje engedni az iskolába a gyermekét.
Gyilkosokat küldtek rá, ma ő a legfiatalabb Nobel-díjas: húszéves Malala Juszufzai
Július 12-én lesz húszéves a pakisztáni Malala Juszufzai, aki 2014-ben alig tizenhét évesen kapta meg a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Malala Juszufzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
