Ezeknek a lányoknak esélyük sincs a tanulásra: siralmas adatok

A lányok mintegy kétharmada nem jár iskolába Afganisztánban - közölte kedden a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet, amely arra kérte a helyi hatóságokat és a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nők oktatáshoz való hozzáférésének javítására a dél-ázsiai országban.

  • MTI
pixabay

A kabuli kormány ellen jelenleg is fegyveres felkelést folytató tálibok uralmának 2001-es bukása óta a lányok oktatása kiemelt figyelmet kap mind az afgán kormány, mind főbb támogatói részéről. A tálib rendszer alatt csak kevés lány tanulhatott, sokukat titokban taníttatták. A lányok taníttatásának akadályai közé tartozik a gyerekházasság, a gyerekmunka, valamint az iskolák és a tanárnők hiánya.

A HRW jelentése szerint az afgán kormány és támogatói jelentős előrelépést értek el a lányok iskolába járattatását illetően, de a feladat még nem fejeződött be.

Liesl Gerntholtz, a HRW nők jogaival foglalkozó osztályának igazgatója szerint a bizonytalanság, a szegénység és egyéb tényezők miatt sok lány kényszerül otthagyni az iskolát.

Katonai források szerint a tálibok Afganisztán területének mintegy 10 százalékát tartják ellenőrzésük vagy befolyásuk alatt, és az ország területének további mintegy 30 százalékán folytatnak fegyveres harcot.

Az afgán kormány és a tálib lázadók közötti konfliktus elbátortalanítja a családokat attól, hogy gyermekeiket, különösen a lányokat iskolába engedjék egy veszélyes közegben - írta jelentésében a HRW, amely hozzáteszi: már egyetlen támadás évekre félelemmel tölti el szülők ezreit attól, hogy el merje engedni az iskolába a gyermekét.

Gyilkosokat küldtek rá, ma ő a legfiatalabb Nobel-díjas: húszéves Malala Juszufzai

Július 12-én lesz húszéves a pakisztáni Malala Juszufzai, aki 2014-ben alig tizenhét évesen kapta meg a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Malala Juszufzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?