Nem igaz, hogy szakmai szervezetek is támogatták a lex Taigetoszt?

Áder János államfő szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara és a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSZSZ) is támogatja a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült módosítását. Pedig az MLSZSZ és az ELTE gyógypedagógiai karán működő Logopédiai Szakcsoport szombaton közös állásfoglalást tett közzé, amelyből kiderült: bár korábban egyeztettek a kormánnyal, javaslataikat figyelmen kívül hagyták - írja a Népszava.

  • Eduline
MTI / Krizsán Csaba

A köztársasági elnök pénteken írta alá a lex Taigetoszt, amelyet május 30-án fogadott el a parlament. A jogszabálymódosítás értelmében 2018. szeptemberétől a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákok nem kaphatnak értékelés alóli felmentést abból a tantárgyból, amelyben nehézségeik vannak. Az osztályozás alóli mentesítést anélkül veszik el, hogy a tanulók szakszerű és differenciált oktatása, fejlesztése biztosított lenne. A módosítás ellen tanárok és szülők is tiltakoztak, szakértők embertelennek nevezték, a Tanítanék Mozgalom nyílt levélben (amelyhez 39 szakmai szervezet csatlakozott) kérte az államfőt, ne írja alá a törvénymódosítást.

A Népszava azt írja, Áder azonban semmilyen problémát nem látott, sőt azt állította, a törvénymódosítást szakmai szervezetek egész sora támogatja. Holott a gyógypedagógiai képzéseket folytató Kaposvári Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem és az ELTE dékánjai, tanszékvezetői már a módosító parlamenti elfogadása előtt, egy május 15-i keltezésű, Palkovics László oktatási államtitkárnak címzett levélben jelezték: a kormány nem hagyott időt érdemi reagálásra. "Egyetemeinkre mindösszesen másfél napos határidő megadásával érkezett le az anyag, így többnyire nem is juthatott el a karokra" – írták.

Egész életre kiható kudarc: ezt fogja okozni a Taigetosz-törvény a szakember szerint

A Taigetosz-törvényt az oktatási jogok biztosa is megvédte, de lehet, hogy nem olvasta Gyarmathy Éva témában írt véleményét. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézete tudományos főmunkatársa egy levélben foglalta össze érthetően, miért okoz óriási pusztítást az a törvénymódosítás, melyet kedden fogadott egy az Országgyűlés.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu