Az év utolsó iskolai szünetében is kapnak meleg ételt a rászoruló gyerekek

Az idei téli szünetben is igényelhetik a rászoruló tanulók szülei az ingyenes étkeztetést a gyermekeik számára - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkársága kedden az MTI-t.

  • MTI
hvg.hu

A kormány 2015-ben hozott döntést a szünidei gyermekétkeztetés kiterjesztéséről. Az önkormányzatoknak így már nemcsak a nyári, hanem mind a négy iskolai szünetben kötelező gondoskodniuk arról, hogy országszerte a 208 ezer hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek naponta egyszer ingyenesen meleg ételt kapjon, ha a tanulók szülei ezt igénylik - emlékeztettek.

 

Ennek költségeire a kormány az idén 6,67 milliárd forintot különített el, ami csaknem háromszorosa a 2010-ben az akkor még csak nyári gyermekétkeztetésre fordított támogatásnak. Mintegy 50 százalékkal, 370 forintról 570 forintra emelkedett az egy gyermek egynapi szünidei étkeztetésére fordított összeg is - fűzték hozzá.

 

A közlemény szerint fontosnak tartják hogy egyetlen érintett gyermek se essen el az ingyenes étkezés lehetőségétől csak azért, mert a szülők nem kapnak erről időben információt, ezért az Emmi folyamatosan tájékoztató levelekkel segíti, valamint monitorozza a kötelező önkormányzati feladat ellátását. Azt is közölték, hogy 2018-ban - az idei mintegy 74 milliárd forinttal szemben - már 79 milliárd forint használható fel az ingyenes gyermekétkeztetés biztosítására.

Konyhakertet, tankonyhát, ivókutat szerezhetnek be az iskolák

Több mint háromszáz pályázó összesen hatmilliárd forint támogatást nyert el menzafejlesztésre - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedd reggel. Novák Katalin azt mondta, a fejlesztésre azért van szükség, hogy a gyermekeknek ne csak otthon, hanem a bölcsődében, az óvodában, az iskolában is egészséges étkezést biztosítsanak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.