A tanárok többsége elhibázottnak tartja az életpályamodell bevezetését, ezért aztán nem meglepő, hogy már minősítésen sem nagyon akarnak átesni.
Bár a törvény szerint már 35 ezer pedagógus szerezhetett volna minősítést jövőre, csak 23 ezren jelentkeztek – tudta meg a Magyar Nemzet.
A lap az okot is tudni véli: az érintetteknek, tehát a pedagógusoknak elegük van az életpályamodellből, és úgy sem nagyon akarnak minősítésen átesni, hogy azzal együtt némi fizetésemelés jár.
A lap egy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet-felmérésre hivatkozik, mely szerint a megkérdezett 8 ezer pedagógusnak csak 45 százaléka támogatja a modellt, és 77 százalék mondta, hogy rosszul vezették azt be.
Egy eddig sok nyilvánosságot nem kapott kritikát is talált a lap: az életpályamodell növeli a nemek közti egyenlőtlenségeket, hiszen fontos tényező benne a pályán töltött idő. Ebbe viszont nem számít bele a gyermekszüléssel, gyessel, gyeddel töltött idő, így a nők komoly hátrányba kerülhetnek.
Egy tanár portfóliójának elkészítése a felmérés szerint átlagosan 104 órát vett igénybe, mely egy hónapnyi tanítással ér fel.
Ezek fényében nem csoda, hogy ma reggel Palkovics László államtitkár is kritikusan szólt a rendszerről.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
