A tanárok többsége szerint megbukott az életpályamodell

A tanárok többsége elhibázottnak tartja az életpályamodell bevezetését, ezért aztán nem meglepő, hogy már minősítésen sem nagyon akarnak átesni.

  • Eduline
Shutterstock

Bár a törvény szerint már 35 ezer pedagógus szerezhetett volna minősítést jövőre, csak 23 ezren jelentkeztek – tudta meg a Magyar Nemzet.

A lap az okot is tudni véli: az érintetteknek, tehát a pedagógusoknak elegük van az életpályamodellből, és úgy sem nagyon akarnak minősítésen átesni, hogy azzal együtt némi fizetésemelés jár.

A lap egy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet-felmérésre hivatkozik, mely szerint a megkérdezett 8 ezer pedagógusnak csak 45 százaléka támogatja a modellt, és 77 százalék mondta, hogy rosszul vezették azt be.

Egy eddig sok nyilvánosságot nem kapott kritikát is talált a lap: az életpályamodell növeli a nemek közti egyenlőtlenségeket, hiszen fontos tényező benne a pályán töltött idő. Ebbe viszont nem számít bele a gyermekszüléssel, gyessel, gyeddel töltött idő, így a nők komoly hátrányba kerülhetnek.

Egy tanár portfóliójának elkészítése a felmérés szerint átlagosan 104 órát vett igénybe, mely egy hónapnyi tanítással ér fel.

Ezek fényében nem csoda, hogy ma reggel Palkovics László államtitkár is kritikusan szólt a rendszerről.

 

Állami táborba mehetnek a diákok, ha túl meleg lesz az iskolában?
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.