Románia korrupcióellenes intézkedései - a várakozásokkal ellentétben - a legszegényebbeknek ártottak.
Romániában általános volt a csalás és a korrupció az érettségi vizsgákon: a botrány 2010-ben robbant ki, miután több száz diák egyforma válaszokat adott be. Ezután átfogó korrupcióellenes kampány indult, a hatóságok például kamerákat szereltek a vizsgatermekbe, a várt hatás azonban elmaradt.
A korrupciót látszólag valóban sikerült felszámolni, azonban ez meglepő módon inkább a jómódú diákoknak kedvezett. Az ő bukási arányuk 8,1 százalékkal nőtt, míg a szegényebb (valamilyen segélyben részesülő) diákoké 14,3 százalékkal. ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy korábban összedobták a diákok a kenőpénzt, így azok is profitáltak belőle, akiknek nem volt pénze hozzáadni.
Annyi előnye mindenesetre volt a programnak a jelenséget vizsgáló kutatók szerint, hogy most már egyértelmű a gazdasági egyenlőtlenségek hatása a továbbtanulási esélyekre.
Forrás: BBC
Megint belengették a kisebbségi oktatás szabályozását Romániában
Az új román kormány az oktatási kerettörvényhez illeszkedő külön törvényben készül szabályozni a kisebbségi nyelveken szervezett oktatást, épp mikor egy magyar nyelvű tankönyv borzolja a kedélyeket. A román parlament honlapján szerdán közzétett kormányprogramban a kulturális fejezetben kétoldalas alfejezetet szántak a kisebbségnek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
