Érettségi botrány: a szigorítással a legszegényebb romániai diákok jártak rosszul

Románia korrupcióellenes intézkedései - a várakozásokkal ellentétben - a legszegényebbeknek ártottak.

  • Eduline
MTI / EPA / Robert Ghement

Romániában általános volt a csalás és a korrupció az érettségi vizsgákon: a botrány 2010-ben robbant ki, miután több száz diák egyforma válaszokat adott be. Ezután átfogó korrupcióellenes kampány indult, a hatóságok például kamerákat szereltek a vizsgatermekbe, a várt hatás azonban elmaradt.

A korrupciót látszólag valóban sikerült felszámolni, azonban ez meglepő módon inkább a jómódú diákoknak kedvezett. Az ő bukási arányuk 8,1 százalékkal nőtt, míg a szegényebb (valamilyen segélyben részesülő) diákoké 14,3 százalékkal. ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy korábban összedobták a diákok a kenőpénzt, így azok is profitáltak belőle, akiknek nem volt pénze hozzáadni.

Annyi előnye mindenesetre volt a programnak a jelenséget vizsgáló kutatók szerint, hogy most már egyértelmű a gazdasági egyenlőtlenségek hatása a továbbtanulási esélyekre.

Forrás: BBC

Megint belengették a kisebbségi oktatás szabályozását Romániában

Az új román kormány az oktatási kerettörvényhez illeszkedő külön törvényben készül szabályozni a kisebbségi nyelveken szervezett oktatást, épp mikor egy magyar nyelvű tankönyv borzolja a kedélyeket. A román parlament honlapján szerdán közzétett kormányprogramban a kulturális fejezetben kétoldalas alfejezetet szántak a kisebbségnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.